166217. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formázott koksz-alakdarabok bevonására fényesen lecsapott szénréteggel
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. IV. 18. (FA-909) Elsőbbsége: Amerikai Egyesült Államok 1971. IV. 19.-134,982 Közzététel napja: 1974. JX 28. Megjelent: 1978. III. 20. 166217 Nemzetközi osztályozás: C 10 15/32 Feltaláló: Robert Theodore Joseph kutató vegyész, Richboro Tulajdonos: FMC Corporation,,New York, \T .Y., Amerikai Egyesült Államok Eljárás formázott koksz-alakdarabok bevonására fényesen lecsapott szénréteggel A találmány tárgya eljárás formázott kokszbrikettek bevonására fényesen lecsapott szénréteggel. Ismeretes, hogy a kokszot a hagyományos módon kokszolható szenekből melléktermék- vagy méhkaskemencékben készítik, ahol a kokszot massza alak- 5 jában kapják, amelyet a kemencéből szabálytalan alakú tömbök formájában ürítenek ki. A koksz kezelésénél — főképpen szállítás közben — ezeknek a tömböknek az élei és sarkai aprószén alakjában letöredeznek, ami a kedvezőtlen porozitás miatt a 10 nagyolvasztóban nehézséget okoz és az azzal összekapcsolt porgyűjtő rendszert gyorsan eltömi. Az így keletkezett aprószén azonban viszonylag durvaszemcsés és normál kezelés során nem alkot levegővel szálló port. Az aprószén képződésére való hajlamot 15 általában az ASTM (American Society for Testing and Materials) D—294-64 szabványa szerint az un. szitateszttel állapítják meg. Az eredményeket a keménységi faktorban adják meg, vagyis megadják a kokszminta súlyát, ami rázás után a standard, 6,35 mm-es 20 szitán visszamarad. Normál körülmények között azt a kokszmennyiséget, ami kezelés közben olyan méretűre csökken, hogy standard, 6,35 mm-es szitán átmegy, kirostálják, miközben a koksz a töltőhányóról a billenőkocsira kerül, amely a kokszot a nagyol- 25 vasztóba adagolja. így a keménységi faktor a nagyolvasztóba betáplálható koksz fokmérője. Számos kísérletet végeztek azzal kapcsolatban, hogy a standard kokszot nem kokszolható szenekből előállított termékekkel helyettesítsék. Ilyen anya- 30 gokat állítottak elő Work és tsai (3 184 293 sz. amerikai szabadalmi leírás, 1965. május 18.), Work és tsai (3 140 241 és 3 140 242 sz. amerikai szabadalmi leírás, 1964. július 7.). A fenti szabadalmak szerint előállított termékek brikettek, amelyeket úgy készítenek, hogy kalcinált reaktív szénrészecskéket oxidált kőszénkátrányszurokkal briketteznek, a briketteket oxidáló légkörben kezelik, majd a briketteket kalcinálják és így az illóanyagokat 3% alá csökkentik anélkül, hogy az összes hidrogént eltávolítanák. A termék széndioxidra reaktív és nagy keménységi faktorral rendelkezik. Kísérleti nagyolvasztóban lefolytatott kísérletek azt mutatják, hogy a részecskék egyforma mérete és alakja a nagyolvasztó működését megkönnyíti. Ezenkívül a részecskék égés közben nem pattogzanak, s így az aprószén problémája a nagyolvasztóban minimális lesz. Azt találták azonban, hogy ha termelőberendezésben nagyüzemi kísérleteket végeznek, a briketteknél a hagyományos koksszal összehasonlítva lényegesen más, de komoly aprószén probléma alakult ki. 1000 mérföldnyi vasúti szállítás után a kokszos kocsikat kiürítve, azok körül porfelhő képződött, amely körülveszi a kiürítés helyét úgy, hogy a rakodóhely környékén a kirakodás elvégzése céljából alig lehet megmaradni. Annak ellenére, hogy az aprószén százalékos mennyisége nem több, mint a hagyományos kokszé hasonló körülmények között, az új típusú kokszból származó aprószén a levegővel könnyen száll, míg a hagyományos kokszból származó nem. A levegővel szálló por problémájának megoldására javasolták, hogy a reaktív formázott kokszot filmképző szilárd anyag vizes diszperziójával kezeljék, amely a felületen lévő és a felülethez egész közel eső 166217
