166177. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés borjak nevelésére kötetlen tartástechnológiájú tehenészeti és csoportos tartású marhahizlalí telepekhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. II. 14. (AA-724) Közzététel napja: 1974. IX. 28. Megjelent: 1977. X. 14. 166177 Nemzetközi osztályozás: A 01 k 1/00 A 01 k 19/00 Feltßlalo: Izinger Péter mérnök, 50%, Budapest, Hrabovszky László mérnök, 40%, Székesfehérvár dr. Farkas József állatorvos, 10%, Agárd Tulajdonos: Agárdi Állami Gazdaság- Agárd, „AGROKOMPLEX" az Agárdi-Enyingi-Sárszentmihályi Állami Gazdaságok közös vállalkozása Tervező Kivitelező Üzeme, Gárdony. Eljárás és berendezés borjak nevelésére kötetlen tartástechnológiájú tehenészeti és csoportos tartású marhahízlaló telepekhez A találmány eljárás borjak nevelésére kötetlen technológiájú tehenészeti (és/vagy csoportos tartású marhahízlaló) telepekhez. A találmány az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésre is vonatkozik. Amint ismeretes, az állandóan növekvő igényeket kielégítő hatékonyságú hús- és tejtermelést csak nagyüzemi szarvasmarhatartási körülmények között lehet biztosítani, ezért világszerte erőfeszítéseket tesznek a szakemberek komplex tartási technológiák, nagyüzemi telepek és teleprendszerek kifejlesztésére. Jelenleg a kötetlen, illetve csoportos tartástechnológia számít a legkorszerűbb megoldásnak, ez biztosítja a legmagasabb munkatermelékenységet és a legkedvezőbb gazdasági eredményeket. E kötetlen tartástechnológia szerint a tejtermelő teheneket meleg és száraz pihenőhelyet biztosító fekvő- illetve pihenőboxos istállókban tartják, ahol nincsenek lekötve, etetésük itt történik. Naponta kétszer központi fejőhelyre - pl. a fejőházba - hajtják fel a teheneket, ahol a fejesük történik. Ennek a rendszernek legnagyobb előnye, hogy a legmodernebb fejőberendezések, optimális kihasználását teszi lehetővé, ugyanis egy ilyen berendezéssel 100-120 tehenet fejhet egy ember óránként. Mivel a fejés gépesítése a tehenészeti telepek legköltségesebb műszaki beruházása, a központi fejés rendkívül előnyös. A fenti adatokból következik, hogy egy dolgozó műszakonként 600-800 db tehenet tud megfejni, ezért legalább 600 tehenes telepeket célszerű létesíteni, amire racionálisan csak a kötetlen illetve csoportos tartástechnológia alkalmazása esetén van lehetőség. A kötetlen ül. csoportos tartástechnológia előfeltétele azonban, hogy az állatok ne szopják egymást, mert ezesetben olyan nagy tejveszteséggel kell számolni, ami a kötetlen tartás fentiekben felsorolt előnyeit nagyrészt lerontja. A borjak szopási ingerrel együtt születnek, és az állatokban a jelenlegi helytelen borjúnevelési rendszerek következtében a szopási inger állandósul. Jelenleg a borjakat mintegy 30 napig tartják egyedileg elkülönítve, és ezalatt cuclis itatókészülékkel táplálják azokat. A 40-60 napos kortól néhány hónapig kiscsoportos tartás van, amelyben az állatok itatására (szoptatására) központi itatóhely szolgál. Az itt kialakított állásokban a borjak kötetlenül addig állnak, amíg az adagjukat elfogyasztják. Ezután ismét visszakerülnek a csoportos rekeszekbe, ahol a szoptatásos technológia eredményeként, valamint kielégítetlen szopási reflexüktől hajtva egymást szopják. Ez a szopási tulajdonság azután állandósul, a felnőtt állatoknál is megmarad, és ahhoz vezet, hogy a fejőstehenek egymás tejét elszopják, ha erre lehetőségük van, ami a kötetlen, illetve csoportos tartástechnológia esetén kiküszöbölhetetlen. A bikák csoportos hizlalása esetén a reflex-szerűen beidegződött szopási tulajdonság ugyancsak hátrányosan jelentkezik, amennyiben a felnőtt, hízásra fogott állatok állandóan nyugtalanítják egymást, így a hízlalási művelet hatékonysága romlik. A jelenleg ismert borjúnevelési rendszerek további hátránya, hogy rendkívül munkaigényesek. Mind az, 10 15 20 25 30 166177
