166115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítő-hidrolizátumok előállítására enzimatikus hidrolizis útján

SZABADALMI 166115 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS ír; Bejelentés napja: 1973. VII. 05. (KO—2601) Nagy-Britanniai elsőbbsége: 1972. VII. 05. (31 499) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Nemzetközi osztályozás: C 08 b 19/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. VII. 31. Feltalálók: Holt Niels Christian, igazgató, Holte, Bos Cornells vegyész, Allered, Rachlitz Knud vegyészmérnök, Tastrup, Dánia Tulajdonos: DDS—KR0YER A/S, Koppenhága, Dánia Eljárás keményítő-hidrolizátumok előállítására enzimatikus hidrolízis útján A találmány tárgya eljárás keményítő-hidrolizátumok előállítására keményítőtartalmú nyersanyagok enzimatikus hidrolízisével. Keményítőhidrolizátumokat az ismert eljárásokkal úgy állítanak elő, hogy keményítő-tartalmú zagyot folyósítást előidéző enzimek, így a-amiláz segítségével elfolyósítanak, majd a kapott elfolyósított terméket cukrosító enzim, például amiloglükozidáz segítségével elcukrosítják. Az így előállított hidrolizátum jelentős arányban tartalmaz dextrózt és/vagy maltózt. A keményítőhidrolizátumok előállítására szolgáló ismert eljárásokban kiindulási anyagként finomított keményítőt, így tisztított kukorica- vagy búzakeményítőt alkalmaznak. Megkísérelték finomítás nélküli kiindulási anyagok felhasználását keményítő-hidrolizátumok előállítására, így kiindulási anyagként próbálkoztak oldható proteineket tartalmazó nyers keményítő, jelentős olajtartalmú magvak és proteinben gazdag glutén felhasználásával. Ezek az eljárások azonban az ipari gyakorlatban nem váltak be, mivel nem biztosítottak megfelelő hozamot és kielégítően tiszta terméket, a hidrolizátumok szűrése pedig igen nagy nehézségekbe ütközött. A nyers keményítő-tartalmú anyagok felhasználásának egyik legsúlyosabb problémája az, hogy a keményítŐJhidrolízás a kiindulási anyagban jelenlévő oldhatatlan proteinek oldható anyagokká alakulnak át és ezeket a további műveleti lépésekben igen nehéz eltávolítani a hidrolizátumból. A szóbanforgó oldható termékek azonban jelentősen csökkentik a végtermék 5 tisztaságát. Az oldhatatlan proteinek átalakulását a szokásos enzimkészítményekben jelenlévő proteázok idézik elő. A proteinek szolubilizációjának megakadályo-10 zására a 3 249 512. lajstromszámú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amelyben a hidrolízist lényegileg proteáz-mentes amilázzal és/vagy amiloglükozidázzal végzik. 15 P. van Twisk egy közleményben (Die Starke, 22 228—230 [1970], 7) olyan eljárást ismertet a fenti probléma megoldására, amelynek lényege az, hogy az őrölt kukoricadercét vízben szuszpendálják, a szuszpenziót keverés közben 40 °C-20 ra melegítik és így a dercét megduzzasztják. Azt találtuk, hogy ez az eljárás igen jól alkalmazható laboratóriumi körülmények között, ipari méretekben azonban egyáltalán nem használható. A kiindulási anyagban jelenlévő mikroorga-25 nizmusok a 40 °C-os hőmérsékleten igen gyorsan szaporodnak és néhány napos folyamatos fermentációs üzem után már technológiai nehézségeket okoznak. Az elszaporodott baktériumok — különösen a tejsavtermelő baktériumok — 30 ekkor már olyan mennyiségben vannak jelen az 166115