166094. lajstromszámú szabadalom • Szinuszhullámgenerátor

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 166094 LEÍRÁS A bejelentés napja: 1969. VII. 8. (HA—875) Elsőbbsége: Svájc 1968. VII. 11. (10.390/1968.) Közzététel napja: 1974. VIII. 28. Megjelent: 1977. január 31. Nemzetközi osztályozás: H 03 b 5/26, H 03 j 5/00 Feltalálók: Heinz STEINGER mérnök, Lagenthal, Svájc Tulajdonos: Hasler AG., Bern, Svájc Szinuszhullám-generátor A találmány tárgya szinuszhullám-generátor, melynek RC-hálózaton át visszacsatolt erősítője van és amelyben a frekvencia változtatásához egyetlen változtatható kapcsolóelem szolgál. Az ismert szinuszhullám-generátorok között található a Wien-hidas oszcillátor, amelyet dr. Dallos András: „Bevezetés a híradástechnikai mérésekbe" c. munkája (96—99. lapok) ismertet. Ebben a megoldásban az erősítő egy feszültségerősítő, melynek be- és kimenőfeszültsége azonos fázisú, hálózata egy soros RC-kapcsolásból és egy párhuzamos RC-kapcsolásból áll, m&lyék sorba vannak kapcsolva és egy feszültségosztót alkotnak. A soros kapcsolás az erősítő kimenetén, a párhuzamos RC-kapcsolás pedig az erősítő bemenetén van. Az elrendezés fázismentes feszültségosztást eredményez (ami annyit jelent, hogy a be- és kimenő feszültségek fázisban vannak), valamely, méretezés révén meghatározott frekvenciához. Az erősítő erősítése legalább akkora, mint a feszültségosztó osztási viszonyainak reciprok értéke. A generátor meghatározott frekvencián rezeg. Szokásos módon a feszültségosztó mindkét ellenállása és mindkét kondenzátora egymással azonosak és a frekvencia változtatása végett vagy mindkét kondenzátort, vagy mindkét ellenállást együttesen kell változtatni. Annak érdekében, hogy a feszültségosztó osztási viszonya konstans legyen, mindkét ellenállást, illetve 10 15 20 25 30 mindkét kondenzátort pontosan azonos mértékben kell változtatni. Ezáltal természetesen mindkét ellenállással, illetve mindkét kondenzátorral szemben nagy követelményeket kell támasztani. A két kondenzátor, ül. ellenállás együttfutásából való eltérésénél a feszültségosztási viszony nem konstans értékű, úgyhogy a létrejött rezgések amplitúdója változik, hacsak nem alkalmazunk külön, költséges szerkezeti elemeket avégből, hogy az erősítést a konstans amplitúdónak megfelelően szabályozzuk. Ha szokásos módon a frekvencia beállítása végett mindkét kondenzátort, vagy mindkét ellenállást a hálózatban egyaránt változtatjuk, akkor 1:10 frekvenciaviszonyt tudunk elérni. Ha azonban a frekvencia-beállítás végett csak egy kondenzátort, vagy csak egy ellenállást változtatunk, akkor a frekvenciaviszony csupán 1:2, de ugyanekkor a feszültségosztási viszonyok is jelentősen megváltoznak, úgyhogy az erősítő erősítését ugyanilyen módon utána kell szabályozni (errenézve a Dallos-féle munka és W. Schaufelberger „Operationsverstärker und ihre Schaltungstechnik" c. munkája egyaránt utal). A találmány szerinti megoldásnak megfelelő elrendezéssel azt a feladatot kell megoldani, hogy a frekvencia beállításánál a hálózat egyetlen ellenállásának változtatása, vagy a hálózat egyetlen kondenzátorának változtatása révén a feszültségosztási viszonyt konstans értéken tart-166094