166082. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hengerlésre kerülő szalagvégek összehegesztésére, különösen dinamó-acélok gyártásához

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány A bejelentés napja: 1970. VII. 23. (DU—161) Közzététel napja: 1974. VII. 27. Megjelent: 1976. június 30. 166082 Nemzetközi osztályozás: B 23/k 9/04 Feltalálók: Hanák János oki. kohómérnök, Dunaújváros Petrucz György hegesztő, Dunaújváros Tulajdonos: Dunai Vasmű, Dunaújváros Eljárás hengerlésre kerülő szalagvégek összehegesztésére, különösen dinamó-acélok gyártásához A találmány eljárás hengerlésre kerülő szalagvégek összehegesztésére, különösen dinamóacélok gyártásához, amelynél az összehegesztendő szalagvégeket a szalagok hosszirányára megközelítőleg merőlegesen levágjuk, a szalagvégeket előnyösen villamos ellenálláshegesztés elvén működő hegesztőgépbe befogjuk, a hegesztendő elektródákon túlnyúló lemezméretet, valamint az összehegesztendő lemezélek közötti légrés szélességi méretét például kalibráló eszközök segítségével beállítjuk. Az irodalomból és a gyakorlatból egyaránt ismeretes, hogy hengerlésre kerülő szalagvégek végtelenítése, különösen ún. dinamó-acélszalagok esetében eléggé problematikus. A leggyakrabban e végtelenítés folyamatos pácoló során szokott történni, mégpedig többnyire a szalagvégek összetűzése segítségével, mely esetben azonban e szalagvégek szabatos kihengerlése nem lehetséges. A szalagvégek összehegesztés útján való egyesítésének technológiájára több módszer is ismeretes, és ezek különböző hegesztési minőségeket és kihengerelhetőségi körülményeket vonnak maguk után. A jelenleg alkalmazott hegesztési eljárásoknál számos nehézség jelentkezik. Ezek legfontosabbja, hogy a hegesztés leolvasztási szakaszában kiégett anyagok — főleg szilíciumzárványok — a zömítés után is az ütközőfelületeken maradnak. 10 15 20 25 30 Az ilyen varrat a sok zárvány miatt rideggé válik, és ezért hengerléskor elreped. Hátrányos a dinamó-acélok nagy villamos ellenállása is. Emiatt az ütközőfelületek között keletkező ún. áramhidak gyorsan lerobbannak, a hőátadás a lemezvégek irányában csekély, és így nem tud kialakulni a tompahegesztéshez szükséges hőkörzet. Az utóbbi időben a melegen hengerelt dinamóacél lemezek gyártásáról egyre inkább áttérnek a hidegen hengerelt szalagok előállítására. Az áttérésnek mind a gyártó, mind pedig a felhasználó szempontjából számos műszaki és gazdasági előnye van. A hidegen hengerelt szalagok esetében kedvezőbbek a mágneses tulajdonságok, jobbak a gépesítési lehetőségek és jobb minőségű a gyártmány felülete. Az összehasonlító számítások szerint annál gazdaságosabb a hidegen hengerelt szalagacélok előállítása, minél nagyobb súlyú tekercseket lenet hengerelni. A nagy súlyú tekercsek előállítása oly módon történik, hogy a melegen hengerelt egyes tekercsekből két-három darabot utólag összehegesztenek. Az összehegesztett tekercsek „fajlagos betétszáma" 6—10%-kal kedvezőbb, mint a kis súlyú tekercseké. Különösen reverzáló hengersorokon mutatkozik nagy különbség a ki nem hengerelhető szalagvégek hossza tekintetében a nagy súlyú tekercsek javára. A kis tekercsről történő dinamó-acél lemez-166082