165879. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet négyszögszelvényű tartók vagy hasonlók összekapcsolására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 165879 #|íft% Nemzetközi osztályozás: frc.5« Bejelentés napja: 1972. XI. 18. (BA-2825) E 21 d 11/00 ^P Kiállítási elsőbbsége (Budapesti Nemzetközi Vásár): 1972. V. 19. (6270/21/1972) . '' •^'^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1974. VII. 27. Megjelent: 1976. II. 28. ^ J Feltalálók: Vincze Pál oki. bányagépészmérnök 17%, Benecz István oki. gépészmérnök 17%, Bodonyi József oki. bányamérnök 16%, Budapest, Örsi András oki. bányamérnök 10%, Tóth István gépészmérnök 10%, Hevesi Jenó' oki. bányamérnök 10%, Gordos Péter oki. bányamérnök 10%, Gabnay Jenó' gépésztechnikus 10%, Székesfehérvár Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet 50%, Budapest, Fejér Megyei Bauxitbányák 50%, Kincsesbánya Szerkezet négyszögszelvényű tartók vagy hasonlók összekapcsolására A találmány négyszögszelvényű tartók vagy hasonlók összekapcsolására szolgáló szerkezet, amely tartók gyakorlatilag közös síkban vannak. A bányászatban a kamrafejtésekben, kamrapillér-fejtésekben, pásztafejtésekben, vágatokban, vágatok és fejtések csatlakozásánál, valamint mélyépítési munkagödrök dúcolásánál a munkaterek biztosítására általában négyszögszelvényű tartókat alkalmaznak, amelyeket — célszerű módon — egyirányú nyomaték felvételére alkalmas szerkezetekkel kapcsolnak össze. A bányákban és mélyépítési munkagödrökben dolgozó emberek élete és az üzem biztonsága főként a munkaterek biztosítását végző szerkezetektől függ, ezért e szerkezetekkel kapcsolatban sokféle és szigorú követelményt támasztanak. Az ismert biztosító szerkezetek ma már nem felelnek meg minden szempontból a velük szemben támasztott követelményeknek. Az egyik ismert biztosító, kapcsoló szerkezetnél a tartókat heveder segítségével, csavarkötéssel erősítik össze. Ennek hibája, hogy a csavarozás hosszú munkaidőt igényel, a csavarok és csavarlyukak legyártása költséges, a csavarok rövid idő alatt berozsdásodnak, esetleg olyan mértékben, hogy ezeket már nem is lehet megbontani. Másik ismert kivitelnél a tartók összekötését csapokkal és ékekkel végzik. E kivitel hátrányos tulajdonsága, hogy a csapokat illeszteni kell a lyukakba, tehát ezek gondos, költséges megmunkáló 15 lást igényelnek, a tartóban csapok részére készített furatok a tartó keresztmetszetét gyöngítik és így a tartó szilárdsága, teherviselési képessége lecsökken. Ezen lehetne ugyan segíteni azáltal, hogy a kapcsolószerkezet méreteit megnövelnék, azonban ez csak súlynövekedés árán volna lehetséges, olyan mértékű súlynövekedés árán, ami üzem közben, be-és kiszerelés közben komoly nehézségeket okozna. E típus további hátrányos tulajdonsága, hogy teher alatt nagyon nehéz a kapcsolatot oldani, mivel a kapcsolat oldása keresztirányú terhelés alatt levő, aránylag szorosan illesztett csap kiütése révén végezhető, amihez segédeszközök és nagy erőhatások szükségesek. Néhány össze- és szétszerelés után a csap és a hozzá tartozó furat deformálódik olyan mértékben, hogy tovább már nem használható. A csap könnyen el is veszhet. A tartók ilyen típusú kapcsolószerkezet révén végzett összeerősítése hosszú ideig tart, mivel a csapokat nehéz a 20 hozzájuk tartozó lyukba betolni. Az ismert csapos-ékes kapcsoló szerkezetek hibái közé tartozik az is, hogy ezek általában bonyolult kialakítású kapcsolódó elemek révén kötnek, amelyek a tartók és kapcsoló szerkezetek előállítási 25 árát megnövelik. Ismert továbbá olyan kapcsolószerkezet is, amelynél a süveggerendák végeit a süveggerendák végeiben és kapcsolósaruban levő lyukakon áttolt csapok révén rögzítik egymáshoz, illetve a kapcsolósaruhoz. E kapcsolószerkezet típusnál 30 165879