165847. lajstromszámú szabadalom • Villamos olvadóbiztosító betét
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973.1. 3. (SI-1286) Közzététel napja: 1974. VI. 28. Megjelent: 1976. VII. 31. 165847 Nemzetközi osztályozás: H 01 h 85/14 Feltaláló: PFARR Horst mérnök, Nyugat-Berlin Tulajdonos: Siemens Aktiengesellschaft, München, Német Szövetségi Köztársaság és Nyugat-Berlin Villamos olvadóbiztosító betét 1 A találmány tárgya villamos olvadóbiztosító betét, amelynek házában egy dugóval lezárt oltószerbetöltő nyílás van kialakítva. Az említett típusú ismert olvadóbiztosító betéteknek lényegében hengeres töltőnyílásuk van, amely 5 ugyancsak hengeres dugóval van lezárva. A dugókat túlnyomó részben csak súrlódásos zárás tartja záró helyzetükben. A dugó anyagaként műanyagot, fémet vagy ehhez hasonló anyagokat alkalmaznak. Vannak előformázott dugók, valamint olyanok is, amelyek 10 végleges alakjukat azáltal kapják meg, hogy azokat a ház töltőnyílásaiba öntik. Az előformázott dugóknál a dugó palástja és a töltőnyílás megfelelő palástja közötti tűrés a mértékadó a dugó illesztése szempontjából. A dugó záró helyzetében való biztos zárásához 15 a tűréseknek igen kicsinynek kell lenniök. Ehhez azonban az illesztett felületeket gondosan és költséges módon kell megmunkálni. Ha a töltőnyílásokat beöntött anyaggal zárják le, akkor tűréseket nem kell figyelembe venni. Az ilyen fajta kiöntésnek azonban 20 sorozatgyártásnál például az a hátránya, hogy a kiöntési folyamat sok időt vesz igénybe. Olyan biztosító betéteknél, amelynél a ház cső alakú palástból és annak homlokoldalain elhelyezett fedőlapokból áll, már javasolták, hogy az oltószerbe- 25 töltő nyílást az egyik fedőlapban alakítsák ki, és azt belenyomott dugóval zárják le, amelyet a töltőnyílás szélén levő benyomódás alakzáróan tart záró helyzetében. Az ilyen benyomódás kialakítása különleges munkamenetet igényel, és lényegileg csak fémnél 30 lehetséges. Ha a ház műanyagból van, úgy a benyomódás a legtöbb esetben csak hő alkalmazásával képezhető ki, míg égetett kerámiai anyagból levő házaknál utólag benyomódást kiképezni nem is lehet. A találmány alapját képező feladat azért abban áll, hogy olvadóbiztosító betét házának töltőnyílása számára olyan lezárást képezzünk ki, amelyhez az alkalmazásra kerülő dugó egyszerűen és sorozatban olcsón előállítható, és kézi vagy automatikus úton záróhelyzetbe hozható, továbbá a dugó ebben a helyzetben a biztosító betét házában keletkező túlnyomás esetén még akkor is megmaradjon, ha a nyílás és a dugó között laza illesztés van. A kitűzött feladatot a bevezetőben említett fajtájú biztosító betétnél azáltal oldjuk meg, hogy az oltószerbetöltő nyílásnak alámetszése van és a sugárirányban rugalmasan összenyomható dugó a nyílás alámetszésébe benyúló palásttal van kialakítva. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál az oltószerbetöltő nyílás alámetszésének hossza megegyezik a dugó hosszával és a dugó palástjának átmérője megegyezik az alámetszés átmérőjével. Az oltószerbetöltő nyílás alámetszése a palástban kiképzett gyűrű alakú horonyként is kialakítható, míg a dugó palástja gyűrű alakú vállal látható el, amely az oltószerbetöltő nyílás palástján kiképzett gyűrű alakú horonyba nyúlik bele. A gyűrű alakú vállal ellátott dugó célszerűen úgy van kiképezve, hogy a gyűrű alakú váll külső pereme merőleges a dugó tengelyére, a gyűrű alakú váll belső 165847 1
