165814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(4-acetamidofenoxi)-3- izopropilamino-propanol- (2)előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. II. 13. (11-134) Német demokratikus köztársaságbeli elsőbbsége: 72.111. 24. (WPC07c/161772) Közzététel napja: 1974. VI. 28. Megjelent: 1976. VIII. 31. 165814 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 93/06 Feltalálók: FOKÉN Heinrich vegyészmérnök, Zwickau, DR. FRÖMMEL Helmut mérnök, Zwickau, DR. LOHMANN Dieter oki. vegyész, Zwickau, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Isis-Chemie, Zwickau, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás l-(4-acetamidofenoxi)-3-izopropilamino-propanol-(2) előállítására 1 A találmány l-(4-acetamidofenoxi)-3-izopropil­amino-propanol-(2) előállítására szolgáló eljárásra vo­natkozik. E vegyület ß-adrenerg-blokkolo tulajdonságokkal rendelkezik és szívbetegségek, így például szívritmus- 5 zavarok és angina pectoris kezelésére alkalmas, emel­lett jó a szív 0-receptor specifitása. Ismeretes, hogy l-(4-acetamidofenoxi)-3-izopropil­amino-propanol-(2) előállítható l-(4-acetamidofen­oxi)-2,3-epoxipropán vagy l-(4-acetamidofenoxi)-3- 10 klórpropanol-(2) izopropilaminnal történő reagáltatá­sa útján (55,037 számú NDK-beli szabadalmi leírás). Ezenkívül az izopropilamin helyett a benzil-izopropil- • amin is használható és a benzilgyök katalitikus hidrogénolízis útján ismét lehasítható. 15 Ismert továbbá, hogy az említett vegyület előállít­ható az l-(4-aminofenoxi)-3-izopropilamino-propa­nol-(2) ecetsavval vagy ennek származékaival történő acetilezéssel, a kiinduló anyag pedig az 1-(4-nitrofen­oxi)-3-izopropilamino-propanol-(2) vegyületnek vas- 20 porral és sósavval vagy platinaoxid feletti katalitikus hidrogénezéssel készíthető (55,037 és 70,587 számú NDK-beli szabadalmi leírások). Ugyanezek a vegyüle­tek benzilvegyülettel is előállíthatók, amikor is a benzilcsoportot hidrogenolízissel le kell hasítani) 25 55,037 és 70,596 számú DNK-beli szabadalmi leírá­sok). Az l-(4-aminofenoxi)-3-izopropilamino-propanol­(2) acetilezésénél kíméletes reakciókörülmények között kell dolgozni avégett, hogy elkerüljék az alifás 30 nitrogénatom egyidejű acetilezését vagy a hidroxilcso­port észtereződését (70,587 számú DNK-beli szaba­dalmi leírás). így az acilezést karbonsavakkal, vala­mely kondenzálószer, például N,N'-diciklohexil-karbo­diimid jelenlétében, szobahőmérsékleten végzik. Sav­kloridokkal az acilezés 4—5 pH-n vizes acetonban hajtható végre. Savanhidridek kívánt mértékben vizes oldatban vagy erősen hígított ecetsavban reagálnak. Minden ismert eljárásnak az a hátránya, hogy ezeknél a végső vagy valamely előbbi lépcsőben az aromás gyűrűhöz kapcsolódó aminocsoport acilezési reakcióját elkülönítve kell végezni. Ezért olyan eljárás kidolgozása vált szükségessé, amely lehetővé teszi, hogy az 1 -(4-acetamidofenoxi)-3-izopropilaminopropanol-(2) vegyület egyszerűsített reakciómenetben, azaz a külön lépésben történő acetilezés megkerülése útján előállítható legyen. A feladatot azzal oldottuk meg, hogy új eljárást dolgoztunk ki l-(4-acetamidofenoxi)-3-izopropil­amino-propanol-(2)-nek l-(4-nitrofenoxi)-3-izopropil­amino-propanol-(2)-ből való előállítására, amelyet az jellemez, hogy l-(4-nitrofenoxi)-3-izopropilamino­propanol-(2)-hidrokloridot valamely oldószerben 20 C° és 60 C° közötti hőmérsékleten ecetsavanhidrid jelenlétében katalitikusan hidrogénezünk. Oldószerként előnyösen jégecetet alkalmazunk. Jégecetnek oldószerként történő alkalmazása esetén az ecetsavanhidrid és az l-(4-nitrofenoxi)-3-izopropil­amino-propanol)-(2)-hidroklorid közötti mólarány 1:1 lehet. Dolgozhatunk azonban ecetsavanhidrid 165814 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom