165705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sertés száj- és körömfájás vírus tenyésztésére és oltóanyag előállítására IB-RS-2 sejteken
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. V. 11. (LA-769) Franciaországi elsőbbsége: 1970. V. 11. (17053) Közzététel napja: 1974. V. 28. Megjelent: 1976. IV. 30. 165705 Nemzetközi osztályozás: C 12 k 9/00 Feltaláló: PRUNET Paul állatorvos, Tours, Franciaország Tulajdonos: Laboratoire Roger Bellon, Neully 8/Seine, Franciaország Eljárás sertés száj- és körömfájás vírus tenyésztésére és oltóanyag előállítására IB-RS-2 sejteken A találmány tárgya eljárás sertés száj- és körömfájás vírus tenyésztésére és oltóanyag előállítására az úgynevezett IB—RS—2-sejtvonal alkalmazásával. Ismeretes, hogy a hagyományos és a szarvasmarhára homológ aftaellenes vakcinák (a Waldmann-féle és a Frenkel-féle vakcina) nem védik a sertést kísérleti száj- és körömfájás ellen [L. Poul: Bull. Off. Int. Epizoot. 61, 1233—1249 (1964)]. Egy újabb módszer szerint a sertéseket BHK-sejttenyeszet felhasználásával előállított, olajos hatóanyagot tartalmazó vakcinával kezelték [M. Giraud: Bull. Off. Int. Epizoot. 71,285—306 (1969)] E módszerrel a kísérleti virulens fertőzés elleni védelemben már kielégítő eredményeket értek el. Az ismert vakcinák hátránya azonban, hogy megfelelő védelemhez nagy vírusmennyiségre van szükség, ezen kívül a sertés számára idegen fajú sejt-antigének jelenléte a vakcionált faj érzékenyítésének veszélyével jár. A találmány szerint olyan vakcinákat állítunk elő, amelyek alkalmazásakor kiküszöbölhető a sertések érzékenyítésének veszélye, ugyanakkor a vakcinák igen hatásosak, ós gazdaságosan hozzáférhetők. A találmány szerint a sertés száj- és körömfájás vírust IB—RS—2-sejteken tenyésztjük, és ezt a tenyészetet használjuk fel a vakcina előállítására. Az IB—RS—2-sejteket a Sao Paulóban működő Biológiai Intézetben izolálták. Ezt Maria Pereira de Castro a Szövettenyésztő Egyesület 1963. május 10 15 20 25 30 28. és 30. között megtartott 14. évi kongresszusán közölte, valamint az Arq. Inst. Bíol. Sao Paulo 37 (2), 103—127 (1970); 34, 223—241 (1967); 285—294; 295—299; 31 (3), 63—78 (1964); 31 (4) 155—166 (1964) közleményben írta le. Ez a sejtvonal egy normális női magtípust (magtípus 0) mutató disznóvese primer tenyészetéből származik. A magtípus 38 kromoszómából áll, melylyek a következőképp rendeződnek: 2 GI; 2 GII; 2 GIII—1; 2 GIII—2; 14 GIV (beleértve a nemi kromoszómákat); 4 GV; 2 GVI; 4 GVII; 2 GVIII— —1; 4 GVIII—2. A szerző részletesen beszámol [ARQ. INST. BIOL; SAO PAULO 37 (2) 103—127, 1970] a kromoszómáknak az IB—RS—2-sejtvonal evolúciója során előforduló különböző újrarendeződési lehetőségeiről. Megjegyzendő, hogy a szerző által eddig vizsgált és leírt sejtklónok a 2 GI, 2 CII, 4 GV, 4 GVII, 4 GVIII—2 változatlan csoportokkal jellemezhetők, míg a 2 GIII—2-es csoportban mindegyik olyan módosulást mutat, hogy a csoport 1 GIII-2-vé válik. A különböző újrarendeződések következtében a kromoszómák össz-száma a vizsgált sejtklónok alapján 37 és 38 között változhat. A kromoszómák ezen ismertető jegyei megfelelnek a már leírt és valóban alkalmazott klónoknak, de az IB—RS—2-sejtvonalból származó különböző újrarendeződött kromoszómákkal rendelkező más klónok felhasználási lehetősége még nem kizárt. 165705 1
