165662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 45-65 aktivitási indexű lassú hatású nitrogénműtrágya előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. II. 13. (BU-641) 165662 Nemzetközi osztályozás: C 05 c 9/02 Közzététel napja: 1974. V. 28. Megjelent: 1976.1.31. •X Feltalálók: Di. Almássy Gyula vegyészmérnök 12%, Pónácz Anna vegyészmérnök 10%, Veréb Lajos vegyészmérnök 10%, Nemestóthy András vegyészmérnök 10%, Dr. Antal János vegyészmérnök 9%, Bendeffy István vegyészmérnök 9%, Világi Egyed mezőgazdasági mérnök 9%, Orsányi Lászlóné vegyészmérnök 7%, Somogyi Zoltánné vegyésztechnikus 6%, Kemechey Gáborné vegyészmérnök 6%, Ferenczi Attila vegyészmérnök 6%, Földes Antal vegyésztechnikus 6%, Budapest Tulajdonos: Budapesti Vegyiművek, Budapest Eljárás 45—65 aktivitási indexű lassú hatású nitrogénműtrágya előállítására 1 A találmány tárgya 40-65 aktivitási indexű lassú hatású nitrogénműtrágya előállítása karbamid és formaldehid savas kondenzációjával. Ismeretes, hogy az általánosan használt nitrogénműtrágyák (ammóniumsók, nitrátok stb.) vízben jól oldódó vegyületek. Kiszórásuk után a talajoldatban rövid idő alatt feloldódnak és a csírázó növény nitrogén ellátását, a csíranövény fejlődését biztosítani tudják. Néhány hónap alatt azonban a nitrogénműtrágyák jelentős része a talajban elbomlik, ül. a talaj felső rétegéből kimosódik és így a növény szempontjából hatástalanná válik. Ez viszont azt jelenti, hogy a tenyészidő későbbi szakaszában már nincs megfelelő nitrogén tápanyag készlet a talajban. Ezen a hátrányos jelenségen a lassúhatású, a növény egész tenyészidején át ható nitrogénműtrágyák alkalmazásával kívánnak segíteni. Ilyen lassúhatású nitrogénműtrágyák a karbamid-aldehid kondenzátumok, elsősorban a karbamid-formaldehid kondenzátumok, melyek különböző néven kerülnek forgalomba (UREAFORM, NITROFORM stb.). A karbamid és formaldehid főként semleges vagy alkalikus reakciójával műgyanta tulajdonságú, gyakorlatilag oldhatatlan vegyületek állíthatók elő, melyekben a karbamid: formaldehid mólarány I-nél kisebb. Minél kisebb ez a mólarány és minél nagyobb az előállítás hőmérséklete, annál oldhatatlanabb műgyantaszerű vegyületek kép. ződnek. Éppen a nagyfokú oldhatatlanság miatt ezek a műgyantaszerű vegyületek, mint lassúhatású műtrágyák a mezőgazdaságban nem váltak be, a nagyfokú oldhatatlanságuk miatt szinte hatástalannak bizonyultak. S A karbamid és formaldehid kondenzációja azonban igen kedvezően úgy is irányítható, hogy a kondenzátum - megfelelő, oldhatósága folytán - a talajban folyamatos nitrogén ellátást biztosítson. A kondenzációt savas közegben végzik, 10 alacsony hőmérsékleten úgy, hogy a reakcióelegyben a karbamid: formaldehid mólarány I-nél nagyobb. A kondenzációs folyamatot a következő általános reakcióegyenlet fejezi ki: 15 (n + 1)NH2 -CO-NH 2 + n CH2 O = = NH2 (CONHGH 2 NH) n -CO-NH 2 + n H 2 0 Az egyenlet szerint nyerhető kondenzátumok nitrogéntartalma 39,5-42,4% között változhat. 20 Általános követelmény a készítmény megfelelő oldhatósága és aktivitása, melyet az ún. aktivitási index fejez ki. A kondenzátum oldhatóságának jellemzésére 25 meg kell határozni a hideg és forró vízben oldhatatlan nitrogéntartalmat (Sauchelli, V.: Fertilizer Nitrogen. New York-London. 1964). A hideg vízben oldhatatlan nitrogéntartalmat 25±2C° hőmérsékletű desztillált vízzel vizsgáljuk 30 és az oldhatatlan maradékot szűréssel elkülönítjük, 165662
