165628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés acél finomítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 165628 Bejelentés napja: 1972. XII. 05. (UE-26) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1971. XII. 06. (205,118) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XII. 31. Nemzetközi osztályozás: C 21 c 5/34 ••*•* Bejelentés napja: 1972. XII. 05. (UE-26) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1971. XII. 06. (205,118) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XII. 31. Ol TAI H ISZAGI .ALMA IVATA ÍS NYI L Bejelentés napja: 1972. XII. 05. (UE-26) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1971. XII. 06. (205,118) Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XII. 31. Feltaláló: Sigh Jack Francis mérnök, Pittsburgh, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Uss Engineers and Consultants, Inc., Pittsburgh, Pennsylvania, Amerikai Egyesült Államok Eljárás és berendezés acél finomítására 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés acél finomítására. Az acél előállítását alsó-befúvatású oxigénnel végezve úgy járunk el, hogy folyékony nyers vasat és ócskavasat adagolunk a konverterként ismert kemencébe. Az oxigént és a 5 védőgázt, például propánt vagy földgázt, a konverter alján levő központi nyíláson fúvatjuk be, amely több kettős, körkörös fúvókát tartalmaz. Az oxigént a központi fúvókán juttatjuk be a konverterbe, a védőgázt pedig a központi és a 10 külső fúvóka között levő gyűrűn keresztül. A védőgáz hűtőközegként működik, mivel lassan lép reakcióba az oxigénnel vagy az olvadékban levő olvadt fémmel. így a fúvókák csak addig égnek ki, ameddig azt a hőálló bélés engedi. Az oxigén 15 reagál az olvadékban és a salakban levő szénnel, miközben szénmonoxid fejlődik. Ez a gáz az olvadékon keresztül felfelé száll, és kijut a konverter felső nyilasán, itt elszívófülkében vagy gyűjtőtartályban összegyűjtjük, hogy elkerüljük 20 ennek a gáznak és az ezt kísérő füstnek vagy porrészecskéknek a légtérbe jutását. Az alsó-befúvású oxigénnel történő acélgyártásban három fő tényező határozza meg a használt szilárd fémnek, így a vasból és acélból 25 származó ócskavasnak, a nagy vas-briketteknek, a szilárd öntecsnek, és a többi adalékanyagnak, a mésztufának a mennyiségét. Elsősorban figyelembe kell venni a szilárd fém és a bent levő forró fém közötti hőmérleget. Az olvadék előállítására a 30 fürdőbe betáplált hőmennyiség a forró fém és a beadagolt szilárd fém relatív arányától függ. A figyelembe veendő második tényező a rendszer hőhasznosító képessége, elsősorban annak a fűtőanyagnak a mennyisége, amely fűtőanyagot az oxigén előmelegítésére használunk, továbbá a kemence alsó részén beépített fúvókák száma stb. A harmadik tényező az elérendő csapolásközi idő. Nagyon előnytelen lenne például a szilárd vas 45%-ának felolvasztásával megnövelni a két csapolás közötti időt. Az eddigi eljárások nem biztosítottak megfelelő megoldást a fenti tényezők előnyös befolyásolására. A fúvókákat, az orrszűkületben alkalmazva, a szilárd fém beadagolása és a salak felfröcskölése károsítja. Az orrszűkületben levő nyílások termodinamikai szempontból előnytelenül működnek. A forró fém az alsó-befúvásos oxigénnel működő acélgyártó kemencében a belső tér magasságának csak körülbelül 10%-áig emelkedik, míg a szénmonoxid átalakulása széndioxiddá termodinamikai szempontból nem megfelelő helyen következik be az orrszűkület szakaszában, ugyanis itt a szénmonoxidnak széndioxiddá való átalakulásakor felszabaduló hőmennyiség az olvadék felmelegítésére már nem hasznosítható. Azon a helyen, ahol az oxigén az orrszűkületbe jut, a felszabadult hő a kemence alján levő olvadékot csak 20%-os hatásfokkal melegíti. 165628