165620. lajstromszámú szabadalom • Elektróda elektrogázdinamikus csatornák üzemeltetésére és ezek alaklazásával kialakított elektródarendszer
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 165620 LEÍRÁS -SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1970. IX. 05. (TA-1083) H 02 n 3/00 Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1975. XJI. 31. Feltalálók: Dr. Károlyházy Frigyes fizikus, dr. Kapolyi László Oki. bányamérnök, Budapest Tulajdonos: Tatabányai Szénbányák, Tatabánya Elektróda elektrogázdinamikus csatornák üzemeltetésére és ezek alkalmazásával kialakított elektródarendszer 1 2 A találmány új kiképzésű elektródák és az elrendezésével kialakítható elektródarendszer elektrogázdinamikus (röviden: EGD) csatornák üzemeltetésére, melyek a csatorna fala mentén alkalmazásukkal a külső elektromos veszteség jelentékeny lecsökkenése mellett gondoskodnak, a) a munkagáz által szállított, és a falra állandóan kiváló töltés folyamatos pótlásáról, továbbá b) e töltés káros elektromos terének kompenzálásáról. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok ábrái kapcsán az alábbi leírás ismerteti. A rajzokon 10 15 az 1. ábra az eddig ismeretes és szokásos elektródák elrendezését mutatja, a 2—5. ábrák pedig az új elektróda példaképpeni kivitelezését és annak alkalmazásával 20 kialakított elrendezéseket mutatnak. A szokásos elektróda elrendezéseknél (1. ábra) az E emitter korona kisülésével feltöltve a beáramló közeg 1 csatornában haladása közben a 2 leosztóláncon átfolyó áram gondoskodik a cső 25 fala mentén a közelítőleg lineáris potenciáleloszlásról, ugyanakkor a 3 hegyes és 4 lapos elektródapárok közötti potenciálkülönbség ezen elektródapárok között koronakisülést létesít, amely az áramló gáz töltésveszteségét pótolja. Az 30 ilyen ismert megoldásoknál minden csúcsos-lapos rész-pár jelentős veszteséget képvisel. Ilyen elrendezésnél a tisztán ionokkal (nem por, vagy folyadékszemcsékkel) dolgozó gáz esetén, a töltéskiválás az 1 csőfalon nagy, így az elektródákon, a 2 leosztóláncon folyó áramok is nagyok és ennél fogva nagy a külső elektromos veszteség. A tértöltés kompenzálásáról a 4 lapos, pótlásáról pedig a 3 hegyes elektródák gondoskodnak. A 3 és 4 elektródapárok által az áramló gázba bevitt töltés a saját elektrosztatikus tere folytán az 1 csatornafal felé igyekszik és egy része kiválik a falra. Ezt a kiváló töltést a következő 3 és 4 elektródák összegyűjtik és a hozzájuk parallel kapcsolt 5 ellenállásokból képezett 2 ellenállásláncon levezetik. Az ellenállások megfelelő méretezésével érhető el, hogy a 3 és 4 elektródák az 1 csőben a tengelyirányú potenciálesést (erőteret) egyenletesen tartják. A V0 kollektorhoz kötöttt Rt a terhelő ellenállást jelöli. A találmány szerint kettős szerepű — és célszerűen tipizálható — elektródákat alakítunk ki, amelyeket a régebbi külön-külön kiképzett, de páros elrendezésű elektródák helyett alkalmazunk. (2. ábra.) Ily módon a korábbi páros elektródák helyére egyesített típusú egyetlen elektródák kerülnek. A pozitív V0 potenciálú kollektor elektróda által létesített elektromos tér minden egyes 165620
