165476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz vastartalmú készítmény előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ZABADALME LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. X. 4. Svédországi elsőbbsége: 1971. X. 6. (12 613/71, 12 614/71). Közzététel napja: 1974. IV. 27. Megjelent: 1978. III. 31. (AA—754) 165476 Nemzetiközi osztályozás: A 61 k 25/02, A 61 k 27/12, C 07 f 15/02 V Feltalálók: DAHLBERG Alf-Göran vegyész, Nykvarn, HÖGBERG Karl-Gustav vegyész, Södertälje, LINDVALL Sven vegyész, Södertälje, RYDH Thore Oskar Värner vegyész, Södertälje, Svédország Tulajdonos: Astra Läkemedel Aktiebolag cég, Södertälje, Svédország Eljárás száraz vastartalmú készítmény előállítására A találmány az ember- és állatgyógyászatban alkalmazható parenterálisan — intramuszkulári­san és intravénásán — befecskendezhető vaské­szítmény előállítására kiindulási anyagiként al­kalmas száraz vasikészítmény előállítására vo- 5 natkozik. Emlősök, beleértve az embert, vashiányos ál­lapotának kezelésére a vas beadható perorálisan az emésztőcsatornában való felszívódásra vagy parenterálisan intravénás, vagy intramuszkulá- 10 ris injekció alakjában. A parenterális alkalma­zásra való oldatokban a vasnak vas(III)ioniként stabilizált alakban kell lennie, nehogy gél és csapadék képződjék, például vas(in)-hidrát csa­padék, fiziológiai pH^értéknél. Azonkívül a vas- 15 nak olyan alakban kell jelen lennie, hogy ne fordulhassanak elő toxikus mellékreakciók akár helyileg, akár általánosan, amikor legalább 100 mg vasat tartalmazó adagokat injektálnak. Vas­sok oldatai nem alkalmasak parenterális alkal- 20 mázasra, főképp viszonylag erős toxicitásuk mi­att. Különféle anyagokat használtak eddig stabili­zálószerekként parenterális alkalmazásra szánt vaskészítményekben, Vas(ni)-hidrát kicsapódá- 25 sárnak megakadályozására egy vas(III)só vizes oldatának meglúgosításakor valamely szénhid­rátot alkalmaztak már régebben stabilizálószer- 30 ként. Egy parenterális alkalmazásra szánt ko­rábbi készítmény lényegében vasoxid-szacharát vizes oldatából állt. Mindamellett vas(III)-hidr­oxid kicsapódásának elkerülésére a vaskészít­mény pH-jának lúgosnak kellett lennie, és a 55 készítmény parenterális alkalmazásakor nemkí­vánatos mellékhatásoik mutatkoztak. Intramuszkuláris injekciónak szánt vaskészít­ményekbein eddig stabilizálószerként dextrineket és dextránokat is használtak. Dextrinek és dext­ránok alkalmazásával lehetővé vált fiziológiai pH-értékű injekciós oldatok készítése. Azonban kis molekulasúlyú dextrán és vas komplexét tartalmazó készítmények nemkívánatos mellék­hatásukat váltottak ki, például helyi fájdalmat és a bőr színesedését az injekció helye körül (lásd Acta Medica Scandinavica Suppl. 342, T. Karlefors és A. Norden: „Studies on iron-dext­ran complex"). A dextrin, egy degradált kemé­nyítő, redukálócsoportokat tartalmaz, amelyek a vaskészítményben a vas(IH)iomok egy részét vas{II)ionoikká redukálhatják. Vas(II)ionok je­lenléte a készítményeikben nem kívánatos, és korlátozó tényezőként hathat, mivel nagy ada­gokban meUékhatásiokat váltanák ki toxicitásuk miatt. Az intramuszkuláris alkalmazásra szánt vas­készítmények előállítására használt további sta­bilizálószer a szorbit, citromsav és dextrin kom­binációja (lásd a 659 420 számú kanadai szaba­dalmi leírást). Azt találtak, hogy szorbit, citrom­sav és dextrin ilyen kombinációja alkalmas a vas(III) stabilizálására olyan vaskomplex alak­jában, amelynek közepes molekulasúlya mint­egy 5O00, viszont a korábban használt vas-dext­ránok és vas-dextrinek közepes molekulasúlya meghaladta a 150 000-t. Egérnek intraperitoneá­lisan beadva az ilyen vaskomplex akut toxicitá-165476

Next

/
Oldalképek
Tartalom