165471. lajstromszámú szabadalom • Feszítőfogó különösen biztosítógyűrűkhöz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. IV. 23. (WE—434) Olaszországi elsőbbsége: 1970. IV. 23. (5O19QA/70) Közzététel napja: 1972. I. 12. Megjelent: 1978. III. 31. 165471 Nemzetközi osztályozás: B 25 b 25/00 Feltalálók: PASCH Alois, KÖNIG Helmut, Steinbach-Hallenberg, Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: VEB Werkzeugkombinat Schmalkalden, Schinalkalöen, Német Demokratikus Köztársaság Feszítőfqgó különösen biztosítógyűrűkhöz A találmány feszítófogó különösen biztosító­gyűrűkhöz, amelynél a fogócsukló a fogószáron elrendezett csuklólapon van kiképezve és a fo­gószárakat rugóerő nyitva tartja. Feszítőfogókat olyan szerelési munkáknál al- * kalmazzák, ahol elasztikus vagy könnyen defor­málható gyűrű alakú alkatrészeket kell felbőví­teni. Egyik ilyen ismert szerszámtípus a biztosí­tógyűrű, amely megfelelő fülekkel ellátott, bizto­sítógyűrűknek például egy tengelyen levő hasi- 10 tékba történő behelyezésére szolgál. Tekintettel arra, hogy a biztosítógyűrű a hengeres géprészek kerületén kiképzett hornyokba rugózóan vannak rögzítve, a biztosítógyűrű szerelésekor azt szét kell feszíteni. Az erre a célra szolgáló biztosító- 15 gyűrű-fogó, azaz feszítőfogó úgy van kialakítva, hogy a fogószárak összenyomásakor a fogppofák nyílnak. Az utóbbiak hegyesen vannak kialakít­va és markolócsapjaikkal a biztosítógyűrű sze­relőfüleibe kapaszkodnak. Ezek az ismert feszi- 20 tőfogók kovácsolt és mechanikusan utánmunkált fogószárakból vannak összeállítva és a szárak szegecsekkel vannak egymáshoz billenthetően kapcsolva. Egy ilyen fogócsuklónak viszonylago­san masszívnak kell lennie, tekintettel arra, hogy 25 a csuklócsap a fogószárakon kívül, illetve amel­lett kell, hogy ágyazva legyen. A fogószárak ezért igen bonyolult kovácsdarabként jelentkez­nek, és nagy anyagráfordítást, valamint munka­ráfordítást igényelnek. Mivel az ilyen szerszá- 30 mok viszonylag nagy darabszámban, szériában készülnek, az említett hátrányok fokozottan je­lentkeznek és lehetetlenné teszik a gyártás ra­cionalizálását, valamint a szükséges anyag csök­kentését. A fogócsuklót gyakran még utólagos megmun­kálásnak kellett alávetni, tekintetlel arra, hogy az ilyen fogóknak a teljes nyitási tartományban könnyen kell működniük, ami kovácsolt és utó­lag hidegmunkált fogók esetén csak nehezen biz­tosítható. A fogószárak, illetve fogócsuklók könnyű járása alapvető követelmény minden fo­góval szemben, de különösen feszítőfogónál el­engedhetetlen, tekintettel arra. hogy a fogót a rajta levő feszítőgyűrűvel könnyen kell tudni mozgatni és a feszítőgyűrű rugalmasságát érzé­kelni. A fogószárak között egy nyomórugó, pél­dául laprugó vagy csavarrugó van elrendezve. A rugókiképzés tekintetében többféle konstrukció terjedt el, amelyek azonban a száraknak a súrló­dásmentes mozgatása szempontjából hátrányo­sak. A legnagyobb hátránya azonban a rugók­nak, hogy a fogószárak között a markolási tar­tományban elrendezett rugók igen könnyen kéz­sérülést okoznak, vagy legalábbis a munkát aka­dályozzák. Azon kívül, ahol a rugók rögzítve vannak, a szárak nem simák, és így ezeken a he­lyeken nem lehet a fogókra műanyagból készült markolóhüvelyt húzni. 165471

Next

/
Oldalképek
Tartalom