165370. lajstromszámú szabadalom • Két félhéjból álló műanyag telefonkagyló
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI I HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. XII. 23. (11-86) Német demokratikus köztársaságbeli elsőbbsége: 1970. XII. 24. (WP HO 4 m/152 249) Közzététel napja: 1974. III. 28. Megjelent: 1976. III. 31 165370 Nemzetközi osztályozás: H 04 m 1/02 Feltalálók: ANDRES Günter, mérnök, Berlin,, DODRIMONG Horst, szerkesztő, Berlin, HOFFMANN Gerhard, mérnök, Berlin, KASZYNSKI Gert dr., mérnök, Senzig, LINDSTADT Klaus, mérnök, Berlin, SCHÖNHOFF Jürgen, oki. mérnök, Berlin, RIEMANN Siegfried, technikus, Berlin, THIEL Sernhard, mérnök, Berlin, VORBRODT Helmut, mérnök, Berlin Német Demokratikus Köztársaság Tulajdonos: Institut für Nachrichtentechnik, Berlin, Német Demokratikus Köztársaság Két félhéjból álló műanyag telefonkagyló 1 A találmány tárgya két félhéjból álló műanyag telefonkagyló, ahol a mikrofon előtti hangbelépő nyílások és a hallgató előtti hangkilépő nyílások közvetlenül a telefonkagyló egyik félháján vannak kialakítva. 5 Ismeretesek egy darabból álló telefonkagylók, melyeknél a hangbelépő és a hangkilépő nyílások a mikrofon- és a hallgatótok felcsavarozható fedelében találhatók. Az osztott telefonkagylóknál a telefonkagyló két részét a felcsavarozott fedelek tartják 10 össze. Minden telefonkagylónak enyhén hajlított fogója is van. A hajlítás azért szükséges, hogy a mikrofon- és hallgatótok síkja szöget zárjon be a •fogóval. Ez, valamint a telefonkagyló megfelelő hossza az akusztikai paraméterek, különösen az adó- 15 irányú csillapítás (CCITT ajánlások) javulását eredményezik. Ez a javulás azonban eddig csak mérsékelt volt. Ezenkívül mind az egyrészes, mind az osztott telefonkagylóknál, a hallgató vezetékét tartalmazó belső tér kialakításánál, az akusztikai visszacsatolás 20 kiküszöbölésére különleges intézkedéseket kellett foganatosítani, pl. a fogót habanyaggal kellett kitölteni. Az ilyen típusú telefonkagylók jellegzetes képviselője a már hosszú ideje ismert és használt „rövid" telefonkagyló. Ennél a telefonkagylónál a mikrofon- 25 és a hallgatótok középpontjának távolsága kb. 155 mm. A mikrofon- és a hallgatótok síkja egymással kb. 145°-os szöget zár be és a síkok metszéspontja a fogó fölött a mikrofontokhoz van közelebb. Ennél a kivitelnél a telefonkagyló helyes tartásánál a mikro- 30 fonnak a szájhoz legközelebbi pontja a hang azonos nyomású hullámfelületeinek a beszéd irányába eső tengelyétől legalább ennek a felületnek a fél átmérőjére, a szájközéptől pedig a félátmérő háromszorosára van. A mikrofontok síkja a beszéd irányával 15°-nál nagyobb szöget zár be. A telefonkagylónak, különösen a mikrofonnak a telefonáló szájához viszonyított helyes tartása, az átlagos fejméret figyelembevételével végzett sorozatos vizsgálatok szerint, kedvező adóirányú csillapítást biztosít. A telefonkagyló helyes tartását azonban így csak egy bizonyos telefonkagylóhoz lehet meghatározni, de a telefont használók ezt amúgy is csak a legritkább esetben ismerik. A telefonálók legnagyobb része a telefonkagylót beszélgetés közben tetszőleges helyzetben tartja, amely csak ritkán egyezik a meghatározott kedvező helyzettel és erősen függ a fogó kialakításától. így a beszéd iránya is változik, tehát az előbb említett 15°-nál nagyobb szöget csak ritkán tartják be. Ezek a telefonáló magatartásától függő körülmények nem biztosítják az adóirányú csillapítás kívánt mértékét. Az osztott telefonkagylóknál az osztóhézag következtében egy további akusztikai paraméter, a hangcsillapítás is zavarólag hat. Ha a telefonáló feje nagyobb az átlagos fejméretnél — ekkor a fülközép-szájközép távolság döntő szerepet játszik - a mikrofontok érinti a szájat, ezért a telefonáló megváltoztatja a telefonkagyló helyzetét és így megnő az adóirányú csillapítás. Ez akadályozza a telefon használatát, nem beszélve arról, hogy az 165370 1
