165357. lajstromszámú szabadalom • Száraz sajtolási eljárás egy vagy több komponensű kerámiaporok, előnyösen aluminiumoxidpor formázására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI I HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. IV. 20. (HI-300)' Közzététel napja: 1974. II. 28. Megjelent: 1976. II. 29. 165357 Nemzetközi osztályozás: C 04 b 35/00 C 01 f 7/02 Feltaláló: SZTANKOVICS László oki. vegyész, tud. osztályvezető', Budapest Tulajdonos: Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet, Budapest Száraz sajtolási eljárás egy- vagy többkomponensű kerámiaporok előnyösen alumíniumoxidpor formázására 1 Találmányunk tárgya száraz sajtolási eljárás poliizobutilén sajtolási segédanyag alkalmazásával egy vagy több komponensű BeO, BeTi03 szteatit, kordierit, szilikát, titanát, ferrit, spinel, karbid, borid, nitrid, szilicid, szulfid, cermet, gránát, finom porcé- 5 lán-keverék, tűzállóanyag-keverék, vagy más kerámiaporok; főleg nagy tisztaságú alumínium-oxid porok formázására, nagyfrekvenciás elektronikai és elektrotechnikai alkatrészek, előnyösen integrált áramkörök hordozóiként szolgáló alumínium-oxid lapok kialakí- JQ tására. A kerámiák gyártástechnológiájában egyik legelterjedtebb formázási eljárás a porok nyomás alatti sajtolása. Ekkor alakítják ki a zsugorításra kerülő idomtestek alakját. A kevés kötőanyagot igénylő, de 15 vizet vagy más oldószert gyakorlatilag nem tartalmazó porok szobahőmérsékleten végzett száraz sajtolása elterjedt. Ennek előnye abban nyilvánul meg, hogy nagy méretpontosságú idomtestek előállítására csak minimális kötőanyagot tartalmazó masszák alkalma- 20 sak és így pl. ± l%os mérettűrések elérhetők J.E. Fernstermaxher: Dimension control of dry-pressed electrical ceramics; Bull. Ceram. Soc. 48/8.1969. közleménye szerint. A kis kötőanyag-tartalmú anyagok sajtolásához nagyobb nyomás szükséges. így pl. 25 alumínium-oxidok száraz sajtolásához általában 5-10% kötőanyagot és 500-1500 kp/cm2-es nyomást alkalmaznak. Nehéz azonban sajtolással 1-2 mm vastagság alatti lapokat előállítani az igen alacsony értékű nyersszilárdságuk, törékenységük miatt. 30 Az ilyen lapokat inkább vastagabb tömb sajtolásával és abból szeleteléssel, vagy más formázó eljárással pl. öntéssel, kalanderezéssel állítják elő. A szükséges furatok kialakítása utólagos megmunkálást igényel, és így a fenti termelési eljárások kevésbé gazdaságosak. A sajtolási segédanyagok megválasztása is igen fontos. Elsődleges követelmény, hogy kötőanyagként, plasztifikálóként és csúsztatóként fejtsék ki hatásukat, továbbá formázás után maradéktalanul eltávolíthatók, kiégethetők legyenek. Valamennyi követelményt egy sajtolási segédanyaggal nehéz megvalósítani ezért egyszerre több fajta segédanyagot alkalmaznak, ez azonban a gyártási folyamatot megnehezíti. Ismert eljárást alumínium-oxidok formázására a 1 142 684 sz. angol szabadalom, amely fröccsöntést javasol amikor is polietilén emulziót szárít rá a felületre, majd 93-190 °C hőmérsékleten alumíniumsztearátot vagy butŰsztearátot olvaszt a por felületére. A polietilén mennyisége 8-12%, és a plasztifikáló sztearát mennyisége pedig 11-22% között van. További feldolgozás céljából a fenti hőmérsékleten granulátumot készít a keverékből úgy, hogy átnyomja egy extruder jellegű, szálakat adó fejen, s e szálakat apró darabokra szabdalja. E szemcséket a műanyagok fröccsöntésével azonos módon dolgozó gépbe teszi és 93—232 °C hőmérséklet között, túlnyomás alatt formákba fröccsönti. Hátránya, hogy a fröccsöntés magas hőmérsékletet igényel, ami költséges; ahhoz hogy a massza folyékony legyen nagy mennyiségű két jajta segédanyagot használ föl ami a kész kerámia-165357 1
