165243. lajstromszámú szabadalom • Hidrolitikus lebontással szemben fokozott ellenállóképességű mikropórusos poliuretán elasztomer

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. XII. 9. (PO-482) Elsőbbsége: Nagy-Britannia, 1969. XII. 9. -60144/69., - 1970. IV. 24. - 20340/70. Közzététel napja: 1974.11.28. Megjelent: 1977. VI. 10. 165243 Nemzetközi osztályozás: C 08 g 22/00 Feltaláló: Price David vegyész, King's Lynn, Anglia, Loew Frederic Christian, vegyész, Ridgewood, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Porvair Limited King's Lynn, Norfolk, Anglia Hidrolitikus lebontással szemben fokozott ellenállóképességű mikropórusos poliuretán elasztomer 1 A jelen találmány hidrolitikus lebontással szemben fokozott ellenállóképességű poliuretán anyag, különösen mikropórusos poliuretán elasztomer. A poliuretánok és különösen a poliészteruretán elasztomerek hidrolízisállósága a szakma régi problémája. E probléma kifejtését pl. 3.463.758 sz. USA 5 szabadalmi leírásban találjuk meg, amely megállapítja, hogy szabad karbonsav jelenléte a polimerben autokatalitikus hidrolízist vált ki, és hogy ennek elkerülése érdekében a poliuretánt 0,1 vagy ennél kisebb savszámú poliészterből kell előállítani. Az 10 ilyen rendkívül kis savszámú poliészterek azonban általában sokkal nehezebben állíthatók elő és lényegesen drágábbak is, mint a poliuretán gyártás céljaira szokványosabban alkalmazott közönséges kereskedelmi minőségű poliészterek. 15 A találmány szerinti elasztomer termoplasztikus poliuretán azzal jellemezhető, hogy valamely karbodiimid stabilizálószert tartalmaz, a poliuretán hidrolízisének megakadályozására, továbbá, hogy a stabilizálószert mikroszkopikus részecskeméretű 20 savanyú sziliciumoxid jelenlétében tartalmazza, míg ez utóbbi olyan mennyiségben van jelen, amely növeli a hidrolízissel szembeni stabilitást, a karbodiimid ilyen hatásán túlmenően is. A sziliciumoxidot — melynek pH-ja 2—5, előnyösen 3,5 alatti érték — a 25 poliuretán súlyára számítva 0,1—8% mennyiségben tartalmazza. A karbodiimid előnyösen egy polikarbodiimid, amelynek molekulasúlya legalább 500 és több mint 3 karbodiimid-csoportja van. A karbodiimid mennyisége előnyösen 0,5—5%, a szili- 30 ciumoxid mennyisége pedig előnyösen 1—5%, a poliuretán súlyára számítva. Az említett savanyú sziliciumoxid karbodiimidhez viszonyított súlyaránya előnyösen 0,5:1—7:1 tartományban van. A poliuretán előnyösen termoplasztikus poliészter poliuretán, amelynek belső viszkozitása 0,8 körüli érték. A savanyú sziliciumoxid előnyösen savgőzök hatásának kitett sziliciumoxid, amely a részecskéi felületén lévő szilícium következtében hidrofób. A stabilizált poliuretán előnyösen valamely dikarbonsav N-(triklórmetiltio)-vagy N—(diklór-monofluor- metiltio)-imidje, pl. N—(triklórmetiltio)- ftálimid, és azzal jellemezhető, hogy a polikarbodiimid és az említett tioimid aránya olyan, hogy az —N=C=N—csoportok mólaránya az —NSC= csoportokhoz 4:1-15:1 között van. A karbodiimid előnyösen poli-(triizopropil- benzol)—polikarbodiimid, amely pl. 0,5-5 s% mennyiségben lehet az N-(triklórmetÜtio)-ftálimidhez keverve. A savanyú sziliciumdioxid alkalmazása különösen előnyös a mikropórusos vastag poliuretán lapok, lemezek esetében, amelyek nyúlását rostos erősítő adalékok nem korlátozzák és amelyek jól használhatók cipőfelsőrész anyagokként. Ez anyagok vastagsága meghaladja a 0,6 mm-t, szakadási nyúlásuk pedig 100% vagy ennél nagyobb, például legalább 150%, a legelőnyösebben pedig 250—450%. A savanyú sziliciumdioxid által biztosított hidrolízisállóság különösen a cipő olyan alkalmazása esetén fontos, amelynél a cipőfelsőrész hidrolizáló hatásnak (például víz, izzadság stb. hatásának) van kitéve, valamint a lemezanyag olyan előállítási eljárásánál, amelynek során a polimer vizes koaguláló és kivonatoló 165243