165212. lajstromszámú szabadalom • Berendezés, kemencéből kivett forró anyag, főleg forró timföld aprítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja 1971. ÍX. 15. (KO-2453) Elsőbbsége Német Szövetségi Köztársaság, 1970. IX. 18. (P20 46 136.3) Közzététel napja 1972. XI.28. Megjelent 1976.IX.10. 165212 Nemzetközi osztályozás: B 02 G 18/00 Peltal.iló Weigel Horst oki. mérnök, Wilbertz Otto mérnök. Manshausen Theo mérnök, Kryczun Alfred mérnök, Köln, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos Klöckner-Humboldt-Deuzt Aktiengesellschaft, Köln, Német Szövetségi Köztársaság Berendezés kemencéből kivett forró anyag, főleg forró timföld aprítására 1 A találmány berendezés, kemencéből kivett forró anyag, főleg forró timföld aprítására, amely berendezés kalcináló krmence kilépőnyílása, valamint hűtőszerkezet betápláló nyílása között helyezkedik el. Timföld k,alcinációja esetében a forgó kemencében a lokálisan föllépő salakképződés következtében a különben finomszemcsés anyag gyakran többékevésbé nagyméretű salakcsomókká áll össze, az általában használatos örvényhűtó'kben vagy fölszálló csöves hűtőkben azonban a salakcsomók azok nagysága és aránylag nagy súlya következtében nem továbbíthatók. Különösképpen örvényhűtők alkalmazása esetén figyelemre méltó e nagyméretű salakcsomók okozta hátrány, mert ezek az eltávolítandó anyag folyamatos haladását meggátolják. A 2 905 395 lajstromszámú USA szabadalmi leírásból ismerete«; olyan aprítóberendezés, amely közvetlenül utánakapcsolva a forgó kemencével van társitva. e\ i kriníMvx kilepo nyilasa, valamint a mögéje kapcsolt fölszállócsöves hűtőszerkezet betápláló nyilasa közötti átvezető kamrába van beiktatva. Az ilyen jellegű aprítóberendezés ferdeszögben hajló szitát tartalmaz, amelyen a finom szemcsenagyságú anyagnak salakcsomóktól való elválasztása érdekében a kemencéből eltávolított teljes anyagmennyiséget keresztülvezetik. A szitán lerakódott anyaghalmaz végénél egy kettőshengerű zúzószerkezet helyezkedik el, amelynek segítségével a kemencéből eltávozott salakcsojBÓkat föl kell aprítani. Ezeknek az ismert berendezéseknek a legfőbb hátrányuk abban van, hogy a kielégítő mértékű aprítás érdekében a két zúzóhenger közötti hézagot a lehcioseghez képest minimális nagyságúra kell megválasztani. Ez az intézkedés azonban azzal a következménnyel jár, hogy a nagyobb méretű salakcsomók ebbe nehezen tudnak bejutni, és így vagy nagyobb 5 hézagszélesség beállítására kényszerülünk, vagy eleve nagyobb méretű zúzóhengert kell beépítenünk. A nagyobb méretű hézagszélesség azonban az aprítás ki nem elégítő voltát eredményezi, míg a nagyobb méretű zúzóhengerek alkalmazása jelentősen 10 növeli a költségeket. Minthogy a kemencéből kivett anyaghoz a kemence falazatából származó letöredezett darabok is gyakran hozzákeveredhetnek — amelyek a kemencéből származó salakcsomókhoz kéoest azoknál sokkal nagyobb keménységűek — a 15 zúzóhengerek közül legalább az egyiket utánaengedő módon kell ágyazni annak érdtkében, hogy az aprító berendezés zúzóhengereit a károsodástól meg lehessen védeni. A kemencéből eltávo/ó anyag mintegy 1200 C° 20 körüli nagy hőmérséklete miatt az ilyen jellegű aprítóberendezés azonban rendkívül bonyolult és költséges. Az ismert megoldások hátrányos tulajdonságaiból kiindulva a találmány szerinti berendezés - kemen-25 céből kivett forró anyag, főleg timföld aprítására, amely berendezés a kalcináló kemence kilépőnyílása, valamint a hűtőszerkezet betápláló nyílása között helyezkedik el - olymódon van kialakítva, hogy anyagürítő szervei vannak, amelyekben tengelyük 30 körül forgó előaprító hengerek helyezkednek el, az előaprító hengerek megközelítőleg radiális irányban 165212