165195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás térfogatváltozás nélkül önszilárduló kistérfogatsúlyú építő és szigetelőipari anyagok előállítására

MAGYAK .,-,.: . NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. V. 12. Közzététel napja: 1974. II. 28. Megjelent: 1976. IV. 30. (GE—912) 165195 Nemzetközi osztályozás: C 04 b -15/02; :21/00-25/00 • .-: Feltalálók: Tokár István oki. ikohómérriök, 40% Csurgai István oki. vegyészmérnök, 30P/0 Szende György oki. gépészmérnök, 30% Budaipest Tulajdonos: Gépipari Technológiai Intézet, Budapest, Eljárás térfogatváltozás nélkül önszilárduló, kis térfogatsúlyú építő- és szigetelőipari anyagok előállítására A találmány eljárás térfogatváltozás nélkül önszilárduló, kis térfogatsúlyú építő- és szigetelőipari anyagok előállítására, ásványi vagy mesterséges váz-, illetőleg töltőanyagokból kötőanyagokkal történő egyesítés útján. Közelebbről; a találmány olyan öntőiszap előállítására vonatkozik, amely formába öntve térfogatváltozás nélkül szilárdul meg. Az építő- és szigetelőanyagipar sokféle kis térfogatsúlyú betont, döngölőmasszát, különféle idomokat, valamint épületszerkezeti előregyártott elemeket állít elő. Ezek az anyagok a hő- és hangszigetelésen túlmenően mind nagyobb szerepet játszanak a könnyűszerkezetes építési módszerek továbbfejlesztésénél. Ismeretesek már bizonyos eljárások, amelyek segítségével kis térfogatsúlyú anyagok, épületszerkezeti elemek állíthatók elő. Alkalmazási technológiájukat tekintve, ezek lehetnek tömörítési vagy csömöszölési módszerek. Egyik ilyen eljárás lényege, hogy önmagukban ismert kis fajsúlyú vagy térfogatsúlyú töltőanyagokat — mint pl. duzzasztott perlit, vermikulit, könnyű tűzálló pelletek, azbeszt stb. — alkalmaznak:, amelyeket valamilyen vegyi vagy hidraulikus kötőanyagokkal összekeverve a helyszínen monolitikusán bedöngölnek, vagy a fentiek szerint előkészített masszából előregyártóit elemeket állítanak elő. E módszer hátránya, hogy az alkalmazott alapanyagok határozzák 10 15 20 25 30 meg a termék térfogatsúlyát és csak igen kedvező esetben érik el az 500 kg/ms

értéket. Egy másik ismert eljárásnál szerves kiégő adalékokat alkalmaznak. Ebben az esetben magas hőmérsékleten izzítást kell végrehajtani, ami eleve behatárolja az előállítható idomok, elemek nagyságát, méreteit. A legújabb módszerek közé tartozik a kis térfogatsúlyú elemek előállítása terén az az eljárás, amikor habosított öntőmasszákat alkalmaznak felületaktív vagy gázképző adalékok felhasználásával. Az öntőmasszák előnye, hogy a bedolgozáskor különösebb tömörítést nem igényelnek, ezáltal a gyártási folyamat munkaigénye csökken, viszonylag egyszerű eszközökkel könnyen gépesíthető és automatizálható. A kis térfogatsúlyú építő- és szigetelőipari anyagok, elemek önthető masszából történő előállítása a jelenleg ismert módszerek alkalmazása mellett azonban több szempontból hátrányos. Az eddig ismert eljárásokkal formába öntött maszsza térfogata ugyanis megszilárdulás közben jelentős mértékben csökken. Ezen felül a zsugorodás kellő pontossággal nem szabályozható, miért is a végtermék méreteinek biztosítása érdekében ráhagyást kell alkalmazni, és a megszilárdult darabokat a végleges méret eléréséhez meg kell munkálni. Továbbá az ismert öntőmasszákban a töltőanyag és a gázbuborékok a fajsúlykülönbségek miatt, a hosszú szilárdulási idők kö-165195