165155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes vagy szintetikus alapú terjedelmesített ojtott szálak és fonalak előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1972. VIII. 11. TE-665 Közzététel napja: 1974.1. 28. Megjelent: 1976. IV. 30. 165155 Nemzetközi osztályozás: D 01 f 7/06 Feltalálók: Dr. MOLNÁR István vegyészmérnök 30% SÁRMÁNY József vegyészmérnök 30% KERTÉSZ Pál vegyészmérnök 10% BABOS Lóránd vegyésztechnikus 15% és JUHÁSZ Endréné vegyésztechnikus 15% Budapest Tulajdonos: Textilipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás természetes vagy szintetikus alapú terjedelmesített ojtott szálak és fonalak előállítására A találmány tárgya eljárás javított tulajdonságú terjedelmesített ojtott szálak és fonalak előállítására. Ismeretes, hogy számos eljárást dolgoztak ki a szintetikus szálasanyagok hátrányainak csökkentésére, így elsősorban a nem kielégítő rugalmasság és a 5 csekély nedvszívóképesség fokozására, a rideg, selymes fény csökkentésére és az áruk fogásának teltebbé tételére. Az ilyen célra alkalmazott megoldások közé tartoznak a terjedelmesítési eljárások is. Utóbbiak közül legfontosabbak a következők: 10 a) A klasszikus módon, sodrással terjedelmesített eljárás első lépésében a szintetikus selymet sodorják, majd a sodrott selymet telített gőzzel kezelik, és így a sodrást hőrögzítik. Ezután a szálat alaphelyzetbe sodorják vissza; ekkor a sodrott állapotban rögzített 15 hullámok megmaradnak a szálakban. Az utolsó lépésben két, ellentétes irányban sodrott szálat összecérnáznak. Az eljárás termelékenysége nagyon csekély, ezért ma már alig alkalmazzák. b) A hamissodrással terjedelmesítő módszer szerint 20 a két megfogási pont között időlegesen rögzített szálat hamissodró orsó segítségével látszólagos sodrattal látják el, majd a megsodrott szálszakaszban levő sodratott hőközléssel rögzítik. Ennek az eljárásnak már nagy a termelékenysége, azonban hátránya, hogy 25 a kialakított szál rugalmassága, illetve az elemi szálak hullámossága kisebb mértékű. c) A hamissodrásos stabilizáló eljárás során a hamissodrással terjedelmesített szálakat egy második hőrögzítésnek vetik alá. Az eljárás elsősorban 30 poliamid és poliészter szálak esetén használatos. Hátránya, hogy ezek a száltípusok csak nagyobb fokú rugalmasságot nem igénylő termékek előállítására alkalmasak. d) A torlasztásos terjedelmesítő eljárásban a multifil szálat fűtött fémcsőbe sajtolják, amelyben a szál összetorlódik, zegzugos alakot vesz fel, és ez a forma a szálban rögzítődik. Az eljárás hátránya, hogy igen csekély az előállított szál rugalmassága. e) Rendkívül egyszerű az élen áthúzva terjedelmesítő módszer, amely abban áll, hogy a szálat fűtött penge élén vezetik át meghatározott sebességgel, aminek hatására a molekulaszerkezet a szálkeresztmetszet egy részében átalakul, és ettől a szál gömbölyödési hajlamot kap. E megoldás hátránya, hogy terjedelmes jelleg nem jön létre, és a hullámos állapot csak a készterméken végrehajtott külön művelettel alakítható ki. f) A légfúvással terjedelmesítő eljárás abban áll, hogy multifil selymet fémcsatornán vezetnek keresztül, miközben nagynyomású levegő ráfúvásával az elemi szálakat összekuszálják, ill. hurkosítják. Az eljárás hátránya, hogy a létrehozott terjedelmes szál nem rugalmas, és felhasználási területe is korlátozott. g) Rövid elemi szálakból font fonal terjedelmesítésére alkalmas az úgynevezett „HB-eljárás", amelynél a zsugorítatlan és zsugorított szálak keverékéből különböző arányokban font fonalat matringformában nedves kezelésnek vetik alá, miközben a fonaltest tengelyében elhelyezkedő zsugorítatlan 165155 1