165072. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hántoló gépeken szalaganyag vagy ehhez hasonló nyújtott alakú munkadarab vagy ezek egyes szakaszainak például rudaknak vagy csöveknek a gépbe történő be- vagy elvezetésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1971. XI. 12. SZABADALMI LEÍRÁS (KI-655) Német SzövetségiKöztársaság-beli elsőbbsége: 1970. XI. 13. (P 20 55 888.7) Közzététel napja: 1973. XII. 28. Megjelent: 1975. XI. 30. 165072 Nemzetközi osztályozás: B 23 q 7/00 B 23 d 79/02 Feltaláló: Karl Gustav WECK, mérnök, Solingen-Wald, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Th. Kieseriing Albrecht Werkzeugmaschinenfabrik, Solingen, Német Szövetségi Köztársaság Berendezés hántoló gépeken szalaganyag vagy ehhez hasonló nyújtott alakú munkadarab vagy ezek egyes szakaszainak például rudaknak vagy csöveknek a gépbe történő be- vagy elvezetésére 1 A találmány tárgya berendezés hántológépeken szalaganyag, vagy ehhez hasonló nyújtott alakú mun­kadarab vagy ezek egyes szakaszainak, például rudak­nak vagy csöveknek a gépbe történő be- vagy elvezeté­sére. A gép lényeges szerkezeti jellemzője az, hogy 5 kétirányban ható hengeres dugattyúk által egymással ellentétes értelemben forgatott, a munkadarabhoz képest radiális irányban beállítható görgőpárjai van­nak, melyeknek tartói mechanikus kapcsolószerelvé­nyekkel vannak egymással összekapcsolva. io A találmány szerinti megoldásnak megfelelő gépi berendezéssel azt a célt kívánjuk elérni, hogy egyetlen henger-dugattyú segítségével az egymással összedol­gozó, de ellenkező irányban forgó görgőket a munka­darabhoz, illetve a munkadarabtól radiális irányban 15 állítsuk be anélkül, hogy a kapcsolószerelvényekre a feszítő erők hatást gyakorolhatnának. Hántológépeken a munkadarabokat a vágási körvo­nalnak megfelelően igen pontosan centrikusán kell be­fogni és ebben a helyzetben kell előre mozgatni. En- 20 nek megvalósítása végett különböző szerkezeti elren­dezésekkel próbálkoztak. Egy ilyen ismert berendezés az, amelyben a hajtott görgők kettős emeltyűkben vannak csapágyazva, melyeknek szabad végei csatlók révén egy nyomórúddal vannak összekapcsolva. E 25 nyomórudakra — a szükséges nyomóerő közvetítése végett - egy nyomórugó hat. A nyomórudat hüvely­be vezetik, a hüvelyből kiálló végén pedig menetes rész van kialakítva, amelyen egy állítócsavar van. A nyomórugó egyik vége ehhez az állítócsavarhoz, má- 30 sik vége pedig a nyomórudat vezető hüvelyhez feszül. Ha az állítócsavart a megfelelő helyzetbe állítjuk be, akkor a rugót előfeszíthetjük. A nyomórúd külső vége túlnyúlik egy kéziemeltyűn, amely a nyomórúd ellen­csapágyaként szolgál. A görgők nyitása végett az emeltyűt a rugóerő elle­nében el kell mozdítani, ezáltal a görgőtartó szerelvé­nyek egymással ellentétes irányban mozognak. Ez a szögemeltyűhöz hasonlóan működő feszítőberende­zés, mely a hajtógörgőkhöz van rendelve, azzal a hátránnyal jár, hogy nagy feszítőerő-igény esetében a rugóerő nem kielégítő. Még akkor is, ha a nyomóru­dat kettős működésű dugattyúval működtetjük, meg­marad az a hátrány, hogy a feszítőerőt a kapcsolósze­relvények segítségével kell közvetíteni, ezenkívül pe­dig a görgőtartót fogaskerekes hajtótengely körül kell pontosan centrikusán elforgatni, melynek fogaskere­kei a görgőkkel mereven összekapcsolt fogaskereket hajtják meg. Ilyen szerkezeti elrendezést ismertet például a 631 579 lajstromszámú angol szabadalmi le­írás. Ismeretes továbbá az olyan berendezés is, ahol minden egyes görgőpár meghajtott görgői két darab egymással ellentétes irányban ható dugattyú segítségé­vel a munkadarabhoz és a munkadarabtól elmozgat­hatok. Eltekintve attól, hogy minden egyes görgőtar­tóhoz egy saját dugattyúhengeres — hajtómű is szükséges, a görgőtartókat ebben az esetben is úgy kell elrendezni, hogy azok a hajtótengely középten­gelye körül a kis fogaskerekekhez legyenek tolhatók, 165072 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom