165067. lajstromszámú szabadalom • Villamos impulzus bemenet1 egy-vagy kétoldalas működésű pneumatikus helyzetbeállító
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1971. V. 19. (KA-1298) 165067 Nemzetközi osztályozás: G 05 b 1/00 Közzététel napja: 1974. I. 28. Megjelent: 1975. XI. 30. Feltalálók: Csontos Gyula labortechnikus 25% Márkus Mihály okL villamosmérnök 25% Mucsi Sándor oki. villamosmérnök 25% Nóvák János oki. villamosmérnök 25% Budapest Tulajdonos: Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola, Budapest Villamos impulzus bemenetű egy-vagy kétoldalas működésű pneumatikus helyzetbeállító 1 A találmány tárgya villamos impulzus bemenetű egy vagy kétoldalas pneumatikus helyzetbeállító, melynél az impulzus forrásra léptető motor csatlakozik és a léptető motor tengelyére áttételen keresztül különbségképző szerv kapcsolódik, míg a különb- 5 ségképző szerv kimenete pneumatikus teljesítményerősítő bemenetére van kötve, amelynek kimenete végrehajtó szerven keresztül visszacsatoló kör útján csatlakozik a különbségképző szervhez. Az ismert megoldások működési elvüket tekintve 10 út-, erő-, vagy nyomatékkompenzációs rendszerben valósulnak meg. Bemenőjelük pneumatikus vagy villamos, analóg vagy digitális jel lehet. Az analóg bemenőjelű helyzetbeállítók hibái közismertek. A bennük alkalmazott bemenőjel-mérőátalakító átviteli hibája a 15 pontosságot korlátozza. Ennek következtében a beállítás pontossága csak korlátozottan valósítható meg. Ezen a hibán kívül a környezeti hőmérséklet, az alkalmazott rugalmas elemek öregedése, a rugóelemek rugóállandójának időbeni változása ugyancsak kihat a 20 működési pontosságra. A Control c. folyóirat 1967. évfolyamában az 548-549. oldalon digitális bemenőjelű helyzetbeállítóval felszerelt pneumatikus végrehajtót ismertet. Ennek kapcsán ismertetjük egyrészt az ismertetett 25 megoldás hibáit, másrészt általánosabban a helyzetbeállítókkal kapcsolatos problémákat. Az említett megoldás hibája, hogy a léptetőmotor és a különbségképző szerv közé olyan tagot (rugót) iktat be, amelynek paraméterei időben nem állandóak (pl.: 30 rugóöregedés, hőmérséklet hatására fellépő erőváltozás stb.). Tekintve, hogy ez a rugóelem összekapcsolva a léptetőmotorral a bemenőjelet adja, ezért a fenti részben fellépő minden hibával a beállítási pontosság egyenes arányban romlik. További hibája, hogy a visszacsatoló ágba is rugalmas elemet (rugót) iktat be, amelynek hibáit már ismertettük. Tehát a visszacsatolásban is változó paraméterű tag szerepel, amely szintén hátrányos hatást eredményez. Mint ismeretes, ha a bemenőjel és a különbségképző közötti átviteli tényező Av és a viszszavezetés átviteli tényezője A2 , akkor a gyakorlatban fennáll az egész rendszer eredő átviteli tényezőjére A =A Ae A Az összefüggésből látható, hogy a Control c. folyóiratban ismertetett konstrukció éppen azokon a részeken tartalmaz rugalmas elemet, ahol törekedni kellene annak elhagyására. Az Ax átviteli tényezőt a különbségképző szerv és a léptetőmotor közé iktatott rugalmas mérőelem, az A2 átviteli tényezőt pedig a visszavezetésben levő rugalmas mérőelem paramétereinek változása fogja nemkívánatos módon befolyásolni. A végső összefüggésből látható, hogy az Aj és A2 átviteli tényezők megváltozása módosítja Ae értékét is. 165067 1
