163943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,3-dihidro-1,4 benzodiazepin-származékok előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. V. 22. Közzététel napja: 1973. VI. 28. Megjelent: 1975. III. 29. (SU-627) 163943 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 53/06 Feltalálók: Yamamoto Hisao vegyész, Nishinomiya-shi, Inába Shigeho vegyész, Takarazuka-shi, Okamoto Tadashi vegyész, Hirohashi Toshiyuki vegyész, Ashiya-shi, Ishizumi Kikuo vegyész, Ikeda-shi, Yamamoto Michihiio vegyész, Toyonaka-shi, Maruyama Isamu vegyész, Minoo-shi, Mori Kazuo vegyész, Kobe, Kobayashi Tsuyoshi vegyész, Minoo-shi, Japán Tulajdonos: Sumitomo Chemical Company Limited cég, Osaka, Japán Eljárás 2,3-dihidro-l,4-benzodiazepin-származékok előállítására 1 2 A találmány tárgya új eljárás 2,3-dihidro-l,4-benzodiazepin-származékok és savakkal képezett addíciós sóik előállítására. Közelebbről megjelölve, a találmány eljárás a csatolt rajz szerinti (I) általános képletnek 5 megfelelő 2,3-dihidro-l,4-benzodiazepin-származé­kok - e képletben R! rövidszénláncú alkil- vagy cikloalkil<rövidszén­láncú)-alkü-csoportot, J0 R2 hidrogén- vagy halogénatomot, vagy trifluor­metil-csoportot, R3 hidrogén- vagy halogénatomot, vagy trifluorme­til-csoportot képvisel -15 és sóik előállítására. Az (I) általános képletnek megfelelő 2,3-dihidro-1,4-benzodiazepin-származékok már ismert vegyüle­tek és jó hatású trankvilláns, izomrelaxáns, antikonvulzáns és altató hatású gyógyszerekként 20 kerülnek alkalmazásra. Eddig már ismert volt néhány eljárás az (I) általános képletű benzodiaze­pin-származékok előállítására. így pl. előállítottak ilyenfajta benzodiazepin­származékokat valamely 2-halogén-benzofenon-szár- 25 mazék etiléndiaminnal való reagáltatása útján [vö. J. A. Hill és mtsai, Journal of the Chemical Society, 4430 (1961), L. H. Sternbach és mtsai, The Journal of Organic Chemistry, 28, 3013 (1963)] vagy 2-amino-benzofenon-származékok eti- 30 léniminnel való reagáltatása útján [vö. L. H. Sternbach és mtsai, The Journal of Organic Chemistry, 28, 2456 (1963)]. Ezek az ismert eljárások azonban különböző szempontokból hátrányosak, így pl. csak gyenge termelési hányadokkal és elégtelen tisztasági fokban szolgál­tatják a kívánt terméket. Ezzel szemben meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) általános képletű 2,3-dihidro-l,4-benzo­diazepin-származékok jó hozammal és kielégítő tisztaságban nyerhetők oly módon, hogy valamely, a csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő benzhidrol-származékok - ahol Ru R 2 és R3 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel - oxidálószerrel kezelünk: ehhez az eljáráshoz kiindulóanyagként a (II) általános képletű benzhidrol-származékok helyett azok sóit is alkalmazhatjuk. A találmány szerint tehát a kívánt 2,3-dihidro-1,4-benzodiazepin-származékokat a megfelelően helyettesített (II) általános képletű benzhidrol-szár­mazékok erre alkalmas oxidálószerrel való reagálta­tása útján állítjuk elő. Oxidálószerként a találmány szerinti eljárásban pl. krómsavanhidrid, mangándi­oxid vagy permanganátok alkalmazhatók. A reakciót általában valamely oldószer jelenlétében folytatjuk le. Az oldószer pl. víz, aceton, széntetraklorid, hangyasav, ecetsav, kénsav vagy hasonló lehet: megválasztása adott esetben az alkalmazott oldószer jellegétől és oldhatósági 163943

Next

/
Oldalképek
Tartalom