163921. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elsősorban mezőgazdasági célokra szolgáló, műtrágyához is bekeverhető, mangánszulfátot és különféle nyomelemeket tart szer előállítására

V MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^r^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. VI. 29. (PU-181) Közzététel napja: 1973. VI. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 163921 Nemzetközi osztályozás: C 01 g 45/10 Puch József vegyész, Ózd, 40 %, Dr. Horváth János okleveles vaskohómérnök, Budapest, 25 %, Riedl István okleveles fémkohómérnök, Miskolc, 25 %, Weigl Ernő okleveles vaskohómérnök, Budapest, 10 % Eljárás elsősorban mezőgazdasági célokra szolgáló, műtrágyához is bekeverhető mangánszulfátot és különféle nyomelemeket tartalmazó szer előállítására 1 2 A találmány szerinti eljárás mangánszulfátot és emellett különféle nyomelemeket tartalmazó szer előállítására szolgáló eljárás, amely szert elsősorban a mezőgazdaságban lehet eredményesen felhasználni a nyomelemes műtrágya előállításánál, de felhasz- 5 nálható keveréktakarmányok készítésénél is. Ismeretes, hogy a mezőgazdaságnak mind az állattenyésztési, mind a növénytermesztési ágában igen nagy jelentőségű a mangán szerepe, bár ennek csak igen kis mennyiségben kell egy-egy élő 10 szervezetben jelen lennie. Például az állattenyésztés területén a sertéseknél és a baromfiaknál a mangánszegény takarmány etetése szaporodási zavarokhoz vezethet, ezen kívül a mangánnak a csontképződésben is igen jelentős szerepe van. 15 Ezért a mangán tartalmú Premixnek nevezett táplálószert belekeverik a takarmányba és így etetik azt az állatokkal. A növénytermesztés területén pedig nagyon jó eredményeket lehet elérni mangántartalmú 20 műtrágyák alkalmazásával. így pl. mangántartalmú műtrágya felhasználása eredményeként őszi búzában 3,2-4,7 q-val nagyobb volt a termésátlag hektáronként, de ugyanakkor a búzaszemek fehérjetartalma is nagyobb volt, továbbá a növény 25 szára is erősebb volt, tehát a megdőléssel szemben ellenállóbb volt. Kukoricában a szemhozam 40-79%-al fokozódott a mangánműtrágyák alkalmazásával. Cukorrépával éveken keresztül folytatott kísérletek azt mutatták, hogy a termésátlag 30 16-22 q-val emelkedett, a répa cukortartalma pedig 0,15-0,339^kal volt nagyobb, dohány esetében pedig 15%-kal nőtt a hozam a mangántartalma műtrágyázás során. A felsorolt néhány példa is elegendő lehet annak alátámasztására — amit a szakemberek amúgyis tudnak- hogy a mangán milyen nagyfontosságú a mezőgazdaság számára. E nagy jelentőség ellenére sem tud széles körben gyakorlattá válni a mangántartalmú műtrágyák és takarmányok felhasználása, mert a mangán, illetve a felhasználható vegyületei, elsősorban a mangánszulfát nagyon drága. Ennek oka az ismert előállítási eljárások költséges voltára és nagy beruházási összeget igénylő berendezések létesítésére vezethető vissza. Az ismert eljárások és berendezések segítségével az oxidos, vagy karbonátos mangánércekből csaknem kizárólag tiszta mangánszulfátot állítanak elő és ezt használják fel műtrágyázáshoz, illetve keveréktakarmány készítéséhez. Az ismert eljárások lényegében három csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartozó eljárások esetében kéndioxidot, vagy kénsavat alkalmaznak a mangánsó előállítására, a második csoportba tartozó eljárások során valamilyen ammonsót, míg a harmadiknál valamilyen egyéb vegyületet, pl. sósavat, vagy salétromsavat alkalmaznak. Az első csoportba tartozó eljárások esetében a mangánércben lévő Mn02

-amely már részben, vagy egészben eredetileg is az ércben volt, vagy 163921