163905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Bayer-timföldgyártási folyamat vörösiszap ülepítő- és mosórendszerében fellépő káros habzás kiküszöbölésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. VI. 23. Közzététel napja: 1973. VI. 28. Megjelent: 1975. III. 29. (MA-2374) 163905 Nemzetközi osztályozás: B 01 d 19/04, C 01 f 7/02. Feltalálók: Czafik Benedek közgazdasági technikus, Geiszbühl Mihály okleveles gépészmérnök, Odor Gyula okleveles vegyészmérnök, Szabó Béla vegyésztechnikus, Mosonmagyaróvár Tulajdonos: Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyár, Mosonmagyaróvár Eljárás Bayer-timföldgyártási folyamat vörösiszap ülepítő-és mosórendszerében fellépő káros habzás kiküszöbölésére 1 2 A Bayer-timföldgyártási körfolyamat során feltárt és hígított zagyból a vörösiszapot ülepítéssel választják el. Az iszappal eltávozó marónátron és alumíniumoxid visszanyerése érdekében több, 3-7 lépcsős iszapmosási rendszereket alkalmaznak. A 5 mosási rendszer lényege, hogy a sorbakötött ülepítőberendezésekben az iszapfolyam az első lépcsőtől az utolsó felé halad, míg a mosóvíz az iszappal ellenáramban az utolsó lépcsőtől előre haladva nátronban és alumíniumoxidban feldúsul. 10 Az így kapott mosóvizet a feltárt zagy hígítására használják fel. A részben kimosott vörösiszapot vagy kausztifikálják majd szűrik, vagy közvetlenül szűrik és mossák. A kapott szűrleteket a mosó sorba IS visszaadják. Ezek a szűrletek jelentős mennyiségben tartalmazzák a legfinomabb szemcséjű vörösiszapot, melyet a szűrőberendezések leválasztani nem tudnak. A timföldgyárak mosóvízként általában a 20 bepárló alkalikus kondenzvizét, párakondenzátor hűtővizét, hűtőtoronyvizet, nyers vizet vagy ezek keverékét alkalmazzák. Ezek túlnyomórészt kemény vizek, melyek a beadagolás után magában a mosósorban lágyulnak le. 25 A mosó- és ülepítő berendezésekben időnként rendkívül nagy arányú habképződés szokott fellépni, mely a technológiai folyamatot nagymértékben zavarja, a nátronveszteséget növeli, a berendezések kapacitását lecsökkenti. 30 A habzás okainak kimutatása ezideig csak tapasztalati úton sikerült. Megállapítást nyert, hogy a legfontosabb tényező a beadagolt zagy habképződésre való hajlama, továbbá az, hogy a habképződéshez szükséges mennyiségű gáz (levegő) be tudjon keveredni az anyagfolyamba. A zagy káros habképződésre való hajlamát a következő tényezőkre lehet visszavezetni: a vörös^ iszap mosásához felhasznált víz (mosóvíz) keménységét okozó kalcium- és magnéziumtartalma (melyet a timföldgyárak általában még növelni is szoktak különböző szerves eredetű ülepedésgyorsítóval pl.: rozsliszttel) továbbá a feldolgozott bauxitok kalcium- és magnéziumtartalma. A habképződéshez szükséges gázok az iszapmosóvíz keverő tartályban, az ülepítő berendezések elosztó szekrényeiben kerülnek az iszapzagyba, de jelentős mennyiség jut be a zagyszállító szivattyúk tömítetlenségei révén is. A képződött habot ezekben a mosósorban levő legapróbb vörösiszapszemcsék és a pótvíz (mosóvíz) lágyításából származó kolloidális csapadékok stabilizálják. A habképződés megakadályozására elsősorban a képződött hab szétoszlatására történtek kísérletek: szervetlen- vagy szerves eredetű adalékanyagokkal, levegő ráfuvatással, kis frekvenciájú hangokkal stb. Ezek a próbálkozások nem vezettek eredményekhez, ezért nem tudtak elterjedni a timföldiparban. 163905