163904. lajstromszámú szabadalom • Légsűrítésű, öngyulladásos befecskendezéses belsőégésű motor
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. II. 16. (MA-2323) Német Szövetségi KÖztársaság-beli elsőbbsége: 1971.11.19. P 21 08 012.6 Közzététel napja: 1973 VI. 28. Megjelent: 1975. III. 29. 163904 Nemzetközi osztályozás: F 02 b 23/06 Feltalálók: Prof. dr. Siegfried Meureroklevelesgépészmérnök, Augsburg, dr. Wolfram Emmerling okleveles gépészmérnök, Nürnberg, Német Szövetségi Köztársaság, dr. Nunzio VAlfonso okleveles gépészmérnök, Milánó, Olaszország Tulajdonos: Mashinenfabrik Augsburg-Nürnberg Aktiengesellschaft, Nürnberg, Német Szövetségi Köztársaság Légsűrítésű, öngyulladásos, befecskendezéses belsőégésű motor 1 2 A találmány egy olyan légsűrítésű, öngyulladásos, befecskendezéses belsőégésű motorra vonatkozik, amely dugattyúban elrendezett, a sűrítő löket végén közel az egész, a henger tengelye körül alkalmas eszközökkel forgásba hozott égési levegőt 5 felvevő égéstérrel rendelkezik, amelynél a befecskendezett, folyékony üzemanyag nagy része egy vagy több üzemanyagsugár útján lényegében érintőlegesen és lényegében a forgó levegő irányába az égési tér falára, mint vékony film kerül 10 felvitelre, elpárologtatósra és a forgó égő levegővel összekeveredve elégetésre. Az itt említett befecskendező és keverékképző, eljárás foganatosításánál különböző égési tér alakok 15 alkalmazhatók. Itt csak az a lényeges, hogy az eljárás alapgondolata teljesüljön azaz az üzemanyag vékony film alakjában legyen a tüzelési tér falára felvíve és az égő levegő megfelelően meg legyen forgatva. Egyszerű előállítás, továbbá az égő levegő 20 áramlástechnikailag lehető legkedvezőbb kihasználása érdekében eddig lényegében forgástest alakú égési tereket például gömb alakú égési teret, ellipszoid alakú vagy hasonló égési teret alkalmaztak. 25 Azok a motorok, amelyek az üzemanyag falra való felvitelét alkalmazó eljárás szerint működnek, számos előnnyel rendelkeznek, amelyek közül különösen a kismértékű kipuffogógáz homályosítást, a kedvező üzemanyagfelhasználást, a. magas 30 specifikus teljesítményt és a sima járást kell kiemelni. Az ilyen motoroknak azonban az a hátránya, hogy indítás után vagy olyan üzemállapotban, amikor az égéstér falának hőmérséklete nem éri el az üzemanyagfilm elgőzölögtetéséhez szükséges hőmérsékletet (üresjárás, alacsonyabb terhelések), fehér és/vagy kék füst lép fel, amely a környezetre nézve kellemetlen, csökkenti a látási viszonyokat és bizonyos esetekben az emberi szervezetre is káros hatással van. Az égés ilyen esetben lusta és tökéletlen, úgy hogy olyan üzemállapotokhoz viszonyítva, amelyekben a motor ill. az égési tér fala az optimális égési -hőmérsékletet elérte, a kipuffogógázok minősége lényegesen rosszabb, különösen az el nem égett szénhidrogén és a szénmonoxid vonatkozásában. Továbbá jó teljesítmény és mérsékelt égési nyomásmaximum elérése érdekében alkalmazott sűrítési viszony az ilyen motor hideg indítási képességét korlátozza úgy, hogy járulékos hideg indító berendezést kell igénybe venni. Ha a motort hosszabb ideig üzemeltetik ilyen üzemállapotokban túl alacsony égési fal hőmérséklettel, akkor a tökéletlen égés következtében lerakódások képződnek a hengerben és a kipuffogó rendszerben, amelyek a motor meghibásodásához vezethetnek. E hátrányok elkerülése érdekében már sok javaslat született. Pl. a sűrítési viszony növelésére vonatkozó hatásos eszköz mellett ismeretes olyan 163904