163885. lajstromszámú szabadalom • Ditiokarbamát tipusú fungicidek és eljárás a hatóanyag előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Beielentés napia 1972. 1. 20. (IA -656) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napia 1973. V. 28. Megtelem 1975. VI.7. 163885 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 9/02 C 07 c 155/06 CpIt.-iUln dr Kovács Miklós vegyészmérnök 1 5'V, dr. Nádasy Miklós vegyészmérnök \$'í, P;;.lfy Dénes kertészmérnök 209;..tr. Pfeifer Gyula vegyészmérnök 4(V*, Veszprém. Suplitz Antal vegyészmérnök V,<. Tóth Imre vegyészmérnök 5'*. Peremarlon Ti/Uid'-nos Peremartoni Vegyipari Vállalat 60%. Peremartongyártelep. Nehézvegyipar! Kutató Intézet 40%. Veszprém. Ditiokarbamát típusú fungicidek és eljárás a hatóanyag előállítására 1 A találmány tárgya ú|. ditiokarbamát típusú végyületeket tartalmazó fungicid készítmények, valamint eljárá-. a ható­anyag előállítására Ismeretes. hogy az. alkil-ditiokaibaminsavak, valamint a/ alkilén-bisz- ditiokarbammsavak fém sói, valamint e vegyüle­tek oxidációjával előállítható, tiura-diszulfid típusú vegyüle­tek gombaölő sajátságokkal rendelkeznek, és ennek alapján a gombás eredetű növényi betegségek elleni védelemben a mezőgazdaság elterjedten alkalmazza őket. A gyakorlatban a monoalkil-ditiokarbaminsav sói közül a metil-ditiokarbamin­sav nátnumsójat (Vaparn névt;n). a dialkilditiokarbaminsav­sók közül a cinksót iZiram néven), a vassót (I erbam néven), valamint a réz- és mangánsókat, az alkilén-bisz- ditiokar­bammsavsók közül J/ etilén-bisz- ditiokarbammsav cinksóját (Zineb néven) és mangánsóját (Manch néven), valamint a propilént- bisz-ditiokarbaminsav cinksóját (Antracol néven) alkalmazzák. A ditiokarhamnisav sók hatékonyságára vonatkozó vizs­gálati eredmények, elsősorban Klopping és Van der Kcrk munkái (Rec. frav. chim 70, 9 i 7, 44S» (1951) alapján az az. általános következtetés vonható le, hogy a dialkil-ditiokar­bamátok hatékonysága nagyobb, mint az alkii- ditiokarbamá­toké. és az alkilesoport szénlancának hosszával arányosan csökken a fungitovikus hatás. A monoalkil-ditiokarbamátok, a metil-ditiokarhammsav nátrium sójának kivételével, hatásta­lan vegyületekként ismertek. A fenti általános megállapításokkal ellentétben, azt talál­tuk, hogy C'H, CH NU (SM CH,' S S (' -NM CH li S -CH, CH, 10 1b 20 25 kózül különösen a cinksó igen'jó fungicid hatással rendel­kezik, hatásában meghaladja az. összes ismert ditiokarbamin­sav cinksó hatását A fenti (I) általános képletű vegyületeket a ditio-karbamá­tok szokásos előállítási módszerével állítjuk elő, oly módon, hogy izopropil-amint reagáltatunk széndiszulfiddal vizes közegben ammónia jelenlétében, ily módon az. izopropil­ditiokarbaminsav ammónium-sóját állítjuk elő. Ammónia helyett a reakció kivitelezéséhez más bázis is használható, azonban ammónia alkalmazásával elkerülhető a reakció mel­léktermékeként képződő, s a végtermék instabilitását ered­ményező és tisztaságát csökkentő tritio-karbonát keletkezése, l'.zután a vizes ammóniuum-izopropil- ditiokarbamát oldatot a fémsó vizes oldatával elegyítjük, célszerűen a termő oldathoz adva a ditiokarbamát oldatot, ekkor leválik a vízben oldhatatlan hatóanyag. Az ízopropil- ditiokarbaminsav cinksójával összehasonlító laboratóriumi fungicid vizsgálatokat végeztünk, teszt-gomba­ként Alternaria tenuist alkalmazva. A következő táblázatban közölt számadatok KD,„ értékek (azaz a gomba 50%-os pusztulását eredményező koncentráció értékek) ppm-ben kifejezve. Kontrollként a növényvédelmi gyakorlatban kiter­jedten alkalmazott etilén-bisz- ditiokarbaminsav cinksó (Zineh) szerepelt. ED: , (ppm) 30 (I) általános képletű új izopropil-ditiokarbaminsav sók ahol M fématomot, így Zn-. l-'e-, Mn-, Cu-atomot jelent, ezek 163885 J5 Csírázásgátlás Növekedésgátlás Cink-izopropil­ditiokarbamát Zineb (kontroll) 32 800 6,4 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom