163857. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronsugaras képmegjelenítő eszközök, főleg TV képcsövek képi információ visszaadási tulajdonságainak vizsgálatára

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja 1969. XII. 5. (EE-1757) Közzététel napja 1973. VI. 28. Megielent 1975. V.31. 163857 Nemzetközi osztályozás: G01 r 31/24 'V. Feltaláló-Balázs János elektromérnök 25%. Neumayer Béla elektromérnök 75* , Budapest, Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.. Budapest. Berendezés elektronsugaras képmegjelenítő eszközök, főleg tv képcsövek képi információ visszaadási tulajdonságainak vizsgálatára i A találmány berendezés képvisszalakító, megjelenítő' eszközök, elektronsugárcsövek, elsősorban tv képcsövek képvisszaadási minőségének vizsgálatára, amely lehetővé teszi a képvisszaalakító, a megjelenítő eszközök, az elektronsugárcsövek, elsősorban a tv képcsövek szubjektív hibáktól mentes 5 vizsgálatát. Ismeretes, hogy a tv vevőkészülékekben az adó által kisugárzott elektromos jeleket a képcső alakítja át fényjelekké. Ennek megfelelően a képcsőnek, mint elektromos-optikai átalakító eszköznek sok. paramétere közül a fényátviteli 10 tulajdonságai a leglényegesebbek. Ha egy készülékbe egymás után azonos technológiával gyártott képcsövekel helyezünk, amelyeknek elektromos paraméterei megegyeznek, és mindegyiken szabad szemmel ugyanazt az ábrát vizsgáljuk, előfordulhat, hogy a kép- 15 minőség egyeseknél az átlagosnál jobb. másoknál rosszabb lesz. Az egyik képcsövön a kép finomabb részletei is felismerhetők, pl. a ruhaszövet mintázata, inig a masikon nem. Az előbbi esetben hasonlattal szólva a képcső jobban 20 rajzol, szakkifejezéssel élve jobb a felbontóképessége, vagyis az egymáshoz közeli sötét-világos vonalak jobban felismerhetők. A felbontóképesség mérteke a hosszegységre cso egymástól megkülönböztethető sötét-világos vonalak száma. A képcső vonatkozásában a felbontást tv sorszámban szokás 25 megadni és mind a sötét, mind a világos vonal külön információnak számít. A képcsövek közötti felbontásbeli eltérést főleg az elektronnyaláb keresztmetszete, árameloszlása, a képernyő tulajdonsága okozza. A szemmel végzett összehasonlító módszer szubjektív 30 tényezőket tartalmaz. Ennek hátránya különösen fejlesztési munkák eredményeinek kiértékelésénél, vagyis a finomságok megítélésénél jelentkezik. Az idők folyamán többféle vizsgálati módszer vált ismertté a képcsövek minőségének vizsgálatára. 35 163857 Az első mérési módszerek a szakirodalomban „spot" néven ismert, elektronnyaláb által létrehozott világító fényfolt vizsgálatára korlátozódtak. Az álló spot méretét hosszméréssel (pl. mérőmikroszkóppal), fényesség eloszlását pedig méró'réssel és a rés mögé helyezett fény-elektromos átalakítóval (pl fénv-elektronsokszorozóval) térképezik fel. A spot mérete értelemszerűen az eletkronnyaláb áramától - röviden a nyalabáramtól is függ. Továbbfejlesztett mérési módszer az úgynevezett mérőrácsos változat, amelynél az elektronnyalábot már vonal mentén térítik el és a vonalra merőlegesen átlátszó, illetve át nem látszó sávokat (rácsot) helyeznek el. A rács mögé helyezett feny-elektromos átalakító minden pillanatban a fényességnek megfelelő elektromos jelet adja, amely oszcilloszkópon figyelhető meg. A rácsosztást sűrítve elérhető az a határeset, amikor a spot átmérője és az átlátszó sáv szélessége összemérhetővé válik. Ilyenkor az oszcilloszkópon jel alig észlelhető. A jel eltűnéséhez tartozó rácsozat mérete alapján a spot méreteire következtetni lehet. A spot csak olyan lassan futtatható, hogy a szakirodalomban utánvilágítás néven ismert jelenség a mérést ne zavaraja. Ezeknek a módszereknek közös hátrányuk, hogy szubjektívek, továbbá hogy csak üzemitől eltérő körülmények között használhatók, és a nyert mérési eredmények a képcső minőségére vonatkozóan nem adnak egyértelmű tájékoztatást. Ismertek üzemi körülmények között végrehajtott mérések is, ezek közül legelterjedtebb a közismert monoszkópábrás felbontás vizsgálat. Ennek hátránya, hogy egyrészt a képernyőn megjelent ábra megítélése a vizsgáló egyéntől függ, tehát szintén szubjektív, másrészt nemcsak a képcső, hanem a monoszkóp cső és az elektromos átviteli rendszerek hibáit is tartalmazza. Az eddig felsoroltaknál objektívebb az a módszer, amelynél szabványos sorszámú, de nem váltott letapogatású sorokkal raszter üzemmódban működtetett képcsövön - a vezérlő