163855. lajstromszámú szabadalom • Stabil, vizes permetezőszer zöldségnövények és gyömölcsök egyidejű rovarkátevők elleni védelmére és lombtrágyázására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI m m LEIRAS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja 1972. VI. 15. (EA-111) Közzététel napja 1973. VI. 28. Megjelent 1975. V. 31. 163855 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 9/02 C 07 d 105/04 C 07 f 9/14 t dr. Monostory Adorjánná vegyészmérnök 30%, dr. Nádasy Feltaláló: Miklós vegyészmérnök 8%, Lantos István technikus 6%, Telbisz Miklós technikus 6%, Veszprém. Dudás Józsefné oki. vegyész 14%, Dudás József oki. vegyész 5%, Gribovszki Pál vegyészmérnök 5%, Marosvölgyi Sándor oki. vegyész 10%, Papp Andrásné vegyészmérnök 5%, Pintér Zoltán vegyészmérnök 5%, Szita István vegyészmérnök 6%, Miskolc. Tulairionos Északmagyarországi Vegyiművek 50%, Sajóbábony, Nehézvegyipari Kutató Intézet 50%. Veszprém. Stabil, vizes permetezőszer zöldségnövények és gyümölcsösök egyidejű rovarkártevők elleni védelmére és lombtrágyázására 1 A találmány tárgya olyan stabil, vizes permetezőszer, amely hatóanyagként triklórfont tartalmaz, s zöldségnövények és gyümölcsösök rovarkártevők elleni védelmére, valamint egyidejű lombtrágyázására alkalmas. A triklórfon, vagy kémiai nevén 0,0-dimetil- (1-hidroxi-2,2,2-triklóretil)-foszfonát az ötvenes évek óta ismert a szakirodalomból, s 1957. óta ismeretes inszekticid hatása. Számos kutató (W. Lorenz, G. Schrader, R. Mötitmann. R.L. Metcalf, R.B. March, T.R. Fukuto. J. Miyamoto. G. Unterstenhöfer stb) munkássága nyomán ismeretes a triklórfon kitűnő inszekticid hatása, amely felhasználható barackmoly (Anarsia lineatella), cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi), amerikai szövőlepke (Hyphantria cunea), szőlőmoly (Polyshrosis botrana), almamoly (Cydia pomonella), pókhálós almamoly (Hyponomeuta malinellus), káposztabagoly lepke (Mamestra brassicae), araszolóhernyók, lágybőrű kártevők, burgonyagobár imágói és lárvái, pajzstetű rajzó lárvái ellen. A sokoldalú alkalmazhatóságot különösen elősegíti, hogy a triklórfon a foszforsavészterek közül melegvérűekre legkevésbbé toxikus, a kolinészteráz gátlása erősen függ a pH-tól és savas közegben gyakorlatilag nem fejt ki gátlást B. W. Arthur, J.E. Casida; J. Agricult. Food Chem. 5. 186 (1957); J.acon.Entomol. 51.49 (1958). Az előnyös toxicitási és inszekticid tulajdonságok miatt igen sok kiviteli formában, védjegyzett elnevezéssel: DYLOX, DIPTEREX, TUGON, NEGUVON, FLIBOL, DITRIFON, WOTEXIT stb. hozzák forgalomba poralakú permetezőszer, vízoldható por, emulzióképző koncentrátum, granulátum stb. formájában. P.A. Giang. W.F. Barthel. S.A. Hall J. Agric. Food. Chem 2. 1282 (1954), valamint G. Schrader összefoglaló munkája (Die Entwicklung neuer insektizider Phosphorsaure-Ester. Verlag Chemie, 1963. 3., átdolgozott kiadás. 27-39 oldal) nyomán ismert, hogy a triklórfon viszonylag jól oldódik vízben, amely oldékonyság azonban jelentősen függ a 163855 10 15 20 25 30 35 hőmérséklettől. 100 ml vízben 35°C-on 24,2 g: 30°C-on 18,4 g;25°C-onl5,4g 15°C-on 12,3 g: 10°C-on 11,4 g oldódik. Ugyancsak G. Schrader vizsgálataiból Hydrolyse der Insektiziden Phosphorsäreester. Z. Naturforsch. 12 b. 196-208 o. (1957) ismert, hogy a vizes triklórfon oldat instabil, savas pH esetén az egyik metil csoport hidrolizál, míg lúgos közeg esetében, a pH érték növekedésével, sósav lehasadása mellett DDVP-vé alakul át. R.L. Metcalf és munkatársai szerint J. econ. Entomol. 52. 44-49 o. (1959) szobahőmérsékleten az átalakulás felezési ideje pH 8-nál 63 perc. Ezen ismeretek áttekintése után értelmezhető az, hogy a triklórfonból miért nem állítanak elő és hoznak forgalomba olyan vizes permetezőszert, amely valódi oldat. Ugyanis gazdasági okokból nagy hígításban, amelynél alacsony hőmérsékleten sem válik ki a hatóanyag, nincs értelme a szert előállítani, amely ezen túlmenően instabilis, s a tárolás során a hatóanyag tartalom rohamosan csökken benne. A növénytermesztés és a gyümölcstermesztés gyakorlatában már régóta elterjedt a karbamidnak, mint nitrogén műtrágyának alkalmazása előnyös tulajdonságai miatt. Különösen ajánlják a lombtrágyázószerkénti használatát, amelyre a forgalomba hozott nitrogénműtrágyák közül a legalkalmasabb, s permettrágyaként magasabb koncentrációban képesek elviselni a növények, mint pl. a pétisó oldatát. Külön kiemelt előnye, hogy maradéktalanul vízoldható, nem tartalmaz olyan anyagokat, amelyek a beszáradás után a levél felületén a fotoszintézisre gátlólag hatnak. A találmány kidolgozására irányuló kísérleteink során meglepő módon azt találtuk, hogy ha a triklórfont nem önmagában vízben, hanem a kaxbamid vizes- alkoholos, etilacetát-ecetsav rendszerrel pufferolt oldatába visszük be, olyan vizes permetezőszert kapunk, amellyel a rovarkártevők elleni védekezés és a lombtrágyázás egyszerre elvégezhető.