163821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lassú felszívódású mezőgazdaságban felhasználható nitrogéntartalmú termékek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI m m LEIRAS Bejelentés napja: 1972. VII. 14. (AI-216) Amerikai Egyesült Államokbeli elsőbbsége: 1971. VII. 16. (163, 305). 1972. II. 22. (228,313). 1972. II. 04. (223, 696). 1972. III. 13.(234,415). Közzététel napja: 1973. VI. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 161821 Nemzetközi osztályozás: A 23 k 1/12 3/00 Feltalálók: HIGGINS John Francis vegyészmérnök Schuyer, Nebraska McDONALD Dale Richard vegyészmérnök Sterling, Colorado HANSON Marvin Ardell, vegyészmérnök Ceresxo Nabraska MOORE William Percy vegyészmérnök Chester, Virginia Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: Allied Chemical Corporation, New York, Amerikai Egyesült Államok Eljárás lassú felszívódású mezőgazdaságban felhasználható nitrogéntartalmú termékek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás lassú felszívódású, a mezőgazdaságban felhasználható nitrogéntartalmú termékek előállítására Az állattenyésztésben az állatokat általában két nagy csoportra osztják: kérődző állatokra és nem kérődző állatokra. A kérődző állatok — ide tartozik a szarvasmarha és a juh — összetett gyomra több részből áll. A recésgyomorhoz közel fekvő első gyomorrészt bendőnek nevezik. Jól ismert tény továbbá, hogy a kérődző állatok egyedülálló képességgel rendelkeznek, miszerint hasz­nosítani képesek a nem fehérje jellegű nitrogén-vegyü­leteket, így a karbamidot, a biuretet (allofánsavamid), a formamidot és az acetamidot, továbbá foszfor- és kén-vegyületeket, így az ammónium-foszfátot vagy az ammónium-szulfátot. Ezeknek az anyagoknak a hasz­nosítása a bendőben szaporodó mikroorganizmusok és a kérődző állatok recésgyomra közötti szimbio­tikus kapcsolatnak köszönhető, minthogy e kapcsolat következtében a fent felsorolt anyagok szerves anyag­gá alakulnak át, és így a kérődző állatok által emészthetővé és felszívhatóvá válnak. Nem fehérje jellegű nitrogén-forrásként a karbamid részben alkalmas kérődző állatok táplálására, mert koncentrált és gazdaságos formában tartalmaz nitro­gént. A tiszta karbamid nitrogéntartalma mintegy 46,5%, azonban a kérődző állatok tápanyagához biztonságosan adagolható mennyiséget behatárolja az a tény, hogy a karbamid a kérődző állatokra nézve meghatározott mérgezési szinttel rendelkezik. így 163821 régóta kutatás tárgya a karbamid gyakorlatilag kivite­lezhető és gazdaságos felhasználása állati tápanyagok­ban, ugyanakkor mérgezési hajlamának csökkentése. A 3 490 912 számú amerikai egyesült államokbeli 5 szabadalmi leírásból ismeretes olyan eljárás, ahol a karbamid oldatát szilárd, abszorbeálni képes táp­anyaggal keverik össze, a keveréket megszárítják, majd a megszárított karbamidot tartalmazó táp­anyagot granulálják. Hátrányos módon azonban az 10 ilyen karbamidtartalmú tápanyagok csak korlátozott mértékben adhatók az állatoknak, mivel ha túl nagy a tápanyag karbamidtartalma vagy ha a karbamid nincs tökéletesen elkeverve a többi alkotórésszel, akkor emésztési és más zavarok jelentkezhetnek az állatok-15 nál, és e zavarok súlyosabb esetben az állatok pusztulásához vezethetnek. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölé­sével olyan eljárás kidolgozása, emeílyel poliszachari­dokat tartalmazó olcsó szénhidrátokat a mezőgazda-20 ságban felhasználható lassú felszívódású nitrogéntar­talmú termékekké lehet átalakítani. A találmány további célja olyan új készítmények kidolgozása, amelyekből szintetikus nitrogén szabadul fel a mezőgazdasági környezetben biztonságosan és 25 hatékonyan anélkül, hogy nem kívánatos anyagok jutnának a környezetbe. A találmány további célja a kérődző állatok táplálásának megjavítására szolgáló eljárás kidolgo­zása. 30 A találmány további célja a kérődző állatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom