163814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alacsony sajátzaj-szintű elektródák előállítására szénmikrofontokokhoz

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI \ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. VI. 24. Lengyelországi elsőbbsége: 1970. VI. 26. (P-141 604) Közzététel napja: 1973. V. 28. Megjelent: 1975. II. 28. (ZA-334) 163814 Nemzetközi osztályozás: B 01 k-3/02 Feltalálók: LITKE Zdzislaw vegyészmérnök, Wrzesnia URBANIAK Piotr mérnök, Wrzesnia UMINSKI Henryk mérnök, Wrzesnia ZGUTKO Wladyslaw mérnök, Warszawa MARCINIAK Czeslaw mérnök, Warszawa Lengyelország Tulajdonos: ZAKLADY WYTWŐRCZE GLOSNIKŐW „TONSIL", Wrzesnia, Lengyelország Eljárás alacsony sajátzaj-szintű elektródák előállítására szénmikrofontokokhoz 1 A találmány alacsony sajátzaj-szintű elektródák előállítására vonatkozik szénmikrofontokokhoz, mely elektródák biztosítják az elektromos érintkezést a diafragmához hanghullámok révén koncentrált szénszemcsék és az áramvezető tagok között, melyek 5 biztosítják a szénmikrofontok kapcsolatát az áram­körrel. A szénmikrofontokokhoz használt elektródák po­rított szénből, azaz vagy teljesen grafitból vagy felületén keményített grafitból készülnek, az utób- 10 biaknál a felületkeménységet egy kristályos réteggel növelik, mely állhat könnyű fémekből, mint például alumínium vagy réz, amikor is a fémet folyékony grafitba mártással karbonizálják. Más szénmikrofontokokat elektrolitíkusan felvitt 15 arannyal bevont könnyű-fémelektródákkal látnak el. A 100%-os grafitból készült elektródákkal ellátott szénmikrofontokok hátránya a sajátzaj magas szintje, mely a szénszemcsékkel érintkező grafitfelület jelen­tős porozitása következtében jelentkezik. 20 Hőkezeléssel keményített felületű grafitelektró­dákkal ellátott szénmikrofontokok nem ellenállók kattogást okozó mechanikai behatásokkal szemben, melyek átviteli tulajdonságaikat lerontják. Sőt, a szénelektródák és a szénmikrofontok más érintkező 25 fémrészei közötti laza kapcsolat a zaj növekedésének további forrását jelenti. Könnyűfémből készült, védő- és vezetőréteget képző aranybevonattal (mely bevonat megakadályo­zása az elektródák elektromos karakterisztikáit leron- 30 163814 tó vegyületek képződését a felületen) ellátott elektró­dákat tartalmazó szénmikrofontokok aránylag maga­sabb zajszintűek, mint a fenti elektródákkal ellátot­tak. A zaj fő forrásai a fenti tokokban azok a fizikai jelenségek, melyek a két anyag, vagyis a szén és az arany érintkezési felületén jelentkeznek. A gazdasá­gossági tényezők okozta kényszer, minél vékonyabb aranyréteggel bevonni az elektródát, eredményezi, hogy a fenti bevonatok mechanikus és elektromos ellenállása kicsi, melynek következtében kattogás és az üzemidővel növekvő sajátzaj-szint jelentkezik. A találmány alacsony sajátzaj-szintű és kattogást nem okozó elektródák előállítására vonatkozik, amellyel használat közben elektromos karakteriszti­káiban állandó és tartós szénmikrofontokok alakítha­tók ki. A találmány szerinti eljárás alacsony sajátzaj-szintű elektródák előállítására szénmikrofontokokhoz azzal jellemezhető, hogy szénhidrogének hőbontásánál al­kalmazott hőmérsékletnek ellenálló villamosan vezető anyagból készült és oxigénmentes atmoszférába he­lyezett elektródára telített szénhidrogének, célszerűen heptán, termikus elbontásával kritályos szénréteget választunk le. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti, kristályos szénréteggel bevont elektródákkal ellátott szénmikro­fontok alacsonyabb sajátzaj-szintet mutat, mint az ismert, aranybevonatú elektródákkal ellátott szénmik­rofontok. Sőt, a megfelelő rétegvastagságú kristályos

Next

/
Oldalképek
Tartalom