163779. lajstromszámú szabadalom • Szélvédő járművekhez

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. X. 26. Franciaországi elsőbbsége: 1970. X. 29. (PV 70 39 041) Közzététel napja: 1972. XII. 28. Megjelent: 1975. VI. 30. (SA-2262) 163779 Nemzetközi osztályozás: B 60j 1/00 Feltalálók: Krings Hans, fizikus, Aachen, Krämling Franz, fizikus, Aachen Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Saint-Gobain, Neuilly-sur-Seine, Franciaország Szélvédő járművekhez l A találmány tárgya biztonsági szélvédő jármű­vekhez, amely két különálló lemezből és egy köz­benső műanyagrétegből áll, és amelyben legalább a külső lemez szilikátüvegből áll, és amelyre az jellemző, hogy a közbenső műanyagréteg és az utas- 5 tér felőli oldalon elhelyezett belső lemez méretei kisebbek, mint a karosszéria keretében rögzített kül­ső üveglemez méretei, oly módon, hogy ezek a belső rétegek legalább a kerületük nagyobb része men­tén nincsenek a keretben rögzítve. Ezenkívül a 10 közbenső műanyagréteg és/vagy a belső lemez olyan szilárdsággal rendelkezik, hogy 20 kg-os, 50 km/ó ütközési sebességű szilárd, gömbalakú test ütésének hatására nem törik be. A fenti tulajdonságokkal rendelkező szélvédő 15 nagyfokú biztonságot nyújt az emberi test, külö­nösen a fej számára ütközés esetén. Egyrészt a szél­védő középső része nem törik be, ily módon elke­rülhető azoknak a súlyos vágási sérüléseknek a ve­szélye, amelyek szélvédő betörésekor jelentkez- 20 nek, másrészt a többrétegű szélvédő ütközéskor — különleges szerkezete következtében — kerülete mentén megpattanva törik („kitörik"). Ez lehetővé teszi az emberi szervezetre ható reakcióerők oly­mértékű csökkentését, hogy azok a veszélyesség 25 határa alatt maradnak. A karosszériában rögzített külső üveglemez tö­rése, azaz a szélvédő kilökődése vagy „kitörése" meghatározott ütközési energia hatására jön létre, íz ütközési pontból kiindulva továbbterjedő hajlí- 30 tási vagy deformációs hullám eredményeként. Ez a hajlítási hullám a lemez meghajlását idézi elő, és ennek következtében jelentős mérvű hajlítási erőt kelt, úgyhogy a szélvédő a keret mentén eltörik. A szélvédő kitörési határának, azaz annak az ütési energiának, amelynek hatására a szélvédő a kerülete mentén eltörik, előre meghatározott ér­tékre beállíthatónak kell lennie. Ez az érték első­sorban a szélvédő mértani alakjától és méreteitől, valamint a hajlásszögtől függ, amellyel a szélvédőt a karosszériába kell szerelni. A valóságban minél nagyobb a szélvédő hajlása, annál kisebb az az erőkomponens, amely ütközéskor a szélvédőre merőlegesen hat, és amely erőkomponens a szél­védő kitörése szempontjából döntő jelentőségű. Következésképpen meg kell találni a lehetőséget a szélvédő kitörési határának csökkentésére. Más­részt viszont szükséges lehet, hogy viszonylag ma­gas értékre állítsuk be a teljes kitörés határérté­két. Ez az eset fordul elő például kisméretű szél­védőknél, amelyekben az ütközési pontból kiin­dulva továbbterjedő ütközési hullám amplitúdója a lemez kerületéig terjedő haladása közben csak csekély mértékben gyengül. A szélvédő kitörési határának változtatására ismert már olyan eljárás, amely szerint a kitörési határ növelhető, ha a keretben rögzített külső üveglemez vastagságát nagyobbra választják, vagy pedig olyan külső üveglemezt alkalmaznak, amely­nek kerületén — megfelelő hő- vagy vegyi kezelés. 163779 l

Next

/
Oldalképek
Tartalom