163756. lajstromszámú szabadalom • Védőkompozicíó alkatrészek és félkésztermékek gyártásközi korrízíóvédelmére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Beielentés napia 1971. X. 6. (NA-911) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napia: 1973. V. 28. Megjelent 1975 XI. 20. 163756 Nemzetközi osztályozás: C 23 f 11/00 C 10 m 1/08 lülöp János vegyész, IOT, Feltaláló Kónya Sándor vegyészmérnök. W/<, Ny írbogdány Kutast László vegyészmérnök. 20%. Budapest. Major Béla műszaki-gazdasági tanácsadó, 10%. Ny írbogdány. dr. Rónay Dezső vegyészmérnök. 201 *, dr. Szemző (• ndrénc vegyész. 10'* . dr. Vámos I ml re vegyész. 20'# . Budapest Tulajdonos Nagy nvomású Kísérleti Intézet. Budapest. Védőkompozíció alkatrészek és félkésztermékek gyártásközi korrózióvédelmére A találmány tárgya védőkompozició alkatrészek és félkész termékek gyártásközi korrózióvédelmére. A modern gépgyártás és az ipari technológiák fejlődése megköveteli, hogy gyártás közben az alkat­részeket, illetve a felhasználásig való tárolás közben a félkés/ termékeket átmenetileg rövidebb ideig könnyen felhordható és jó korrózióvédelmet biz­tosító, olcsó atlagokkal védjük a korrózió ellen. Ilyen célra megfelelő, úgynevezett gyártásközi korrózióvédő anyag jelenleg nem áll rendelkezésre. Az irodalomból ismertek olyan nhibitor jellegű adalékanyagok, amelyeket kis mennyiségben szén­hidrogénfrakciókhoz adagolnak, és így azok korrózió­védő hatását növelik. Ugyancsak ismert, hogy belső­égésű motorok kenőolajait többek között az égés­termékek korrózív hatásának elkerülésére különböző vegyületekkel, pl. bázisos kémhatású semlegesítőkkel adalékolják. (Winnacker: Kémiai technológia, I., Műszaki Könyvkiadó, Bp, 1962, 348., 349. old.) A 2 913 305 és 2 992 081 sz. USA szabadalmi leírások amin vagy amid típusú inhibitorokról szól­nak, amelyek olajban oldva képesek a korrózióvédő hatás javítására. A többkomponensű adalékot tar­talmazó rendszerek közül ismeretesek többek között szappanokat tartalmazó anyagok, de ezek szilárd, illetve félszilárd konzisztenciájúak. Ilyenek a 149 966 és a 158 727 sz. magyar szabadalmi leírásokban ismertetett kompozíciók. Vámos t. (Átmeneti korrózióvédelem zsírokkal és olajokkal. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1966) leír egy- és többkomponensű adalékrendszereket tartal­mazó adalékolt védőolajokat, de nem ismer olyan 35 163756 10 16 20 Z5 30 adalékkompozíciókat, amelyek vízkiszorító oldószert tartalmaznak, és egyidejűleg még bakteriosztatikus hatásúak is a korróziógátló hatáson túlmenően. A korszerű gyártásközi védelem komplex feladatát azonban ezek a konzisztens anyagok, valamint adalé­kolt kenőolajok és egyszerű véd'c'ajok nem elégítik ki, ezért szükséges újabb korrózióvédő hatású, víz­kiszorító és bakteriosztatikus hatású kompozíciók kidolgozása. A gyártásközi korrózió oka ugyanis abban rejlik, hogy a forgácsoló megmunkálást többnyire forgácsoló segédanyag jelenlétében végzik, amely részben a felületen marad a gyártási folyamat után. Lnnalt a forgácsolt termék felülete korrózióra különösen haj­lamos lesz, és a korróziót elősegítheti a forgácsoló segédanyagban gyakran tapasztalható bakteriális fer­tőzés. A nagy intenzitású fémmegmunkáló folya­matokban nem emulgeáló típusú, un. vágóolajokat használnak, amelyek a kenőképesség növelése céljából zsírsavat, ként és más olyan adalékokat tartalmaznak, amelyek megmunkáláskor hasznosak, a gyártott termék tárolásakor azonban korrózív hatást fejtenek ki. Egyéb esetekben vízben emuigeált olajat hasz­nálnak, és így a forgácsolt felület megmunkálás után nedves. A gyártásközi védőolaj feladata tehát, hogy a segédanyagokkal kompatibilis legyen, forgácsoló emulziók esetén a nedves felületre is fel lehessen vinni, védjen az atmoszférikus korrózió ellen, hatás­talanítsa a fémmegmunkáló segédanyag korrózív bomlási termékeit és a korrózív baktériumokat, mely

Next

/
Oldalképek
Tartalom