163736. lajstromszámú szabadalom • Fúrógép lyukaknak talajba mélyítésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1972. VII. 7. (KO-2521) Közzététel napja: 1973. V. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 163736 Nemzetközi osztályozás: E 21 b 7/00 Feltalálók: Dr. VARGA Elemér oki. gépészmérnök 20% SZIGETVARI József oki. gépészmérnök 20% BRASSÁNYI Pál oki. gépészmérnök 20% SZTRAKA Lajos oki. gépészmérnök 20% NAGY Árpád oki. mérnök, Budapest 20% Tulajdonos: Közlekedési Építő Vállalat, 40% Bányászati Kutató Intézet, 30% Országos Bányagépgyártó Vállalat 30% Budapest Fúrógép lyukaknak talajba mélyítésére í A találmány fúrógép, amely révén talajban függőleges, illetve közel függőleges, 300 és 800 mm közötti átmérőjű, 20 m vagy ennél kisebb mélységű lyukak rendkívül rövid idő alatt, száraz fúrási eljárással készíthetők. 5 A legkülönfélébb létesítmények, így például hidfők, gátak, vízzáró falak, épületcölöpök, földalatti vasutak stb. építésénél gyakran kell a talajban olyan lyukakat, lyuksorokat készíteni, amelyek mélysége körülbelül 20 méter vagy ennél kisebb és 10 átmérője 300 mm és 800 mm közötti nagyságú. E lyukfurási feladatok elvégzésére már sokféle típusú gépet, illetve berendezést készítettek, azonban ezek nem váltották be maradéktalanul a hozzájuk fűzött reményeket, illetve sok olyan hátrányos tu- 15 lajdonságuk van, amik miatt az iparban nem tudtak általánosan elterjedni. Valamennyi eddig ismert gépnél, illetve berendezésnél csak a toronynál rövidebb furőrudat lehet alkalmazni, ami azzal a hátrányos következménnyel 20 jár, hogy az egyes lyukak általában 12-14 méternél mélyebbre nem készíthetők. Ha ennél mélyebb lyukakra van szükség, akkor a berendezést a lyukfurásnak csak egy részéhez lehet alkalmazni és a lyuk továbbmélyítését valamilyen más, lassú és 25 költséges módszerrel kell elvégezni. Próbálkoztak olyan konctrukciós megoldással is, amelynél a furórudhoz hosszabbítót erősítettek, azonban ennél a megoldásnál a mélyités munkasebessége kicsi, a lyuk fúrása költséges. 30 Az ismert berendezéseknél külön szerkezetrész végzi a furórud forgatását és külön szerkezetrész szolgáltatja az előtoló erőt. E két szerkezetrész különálló kialakítása e berendezéseket megdrágítja, ezenkivül a forgató és előtoló szerkezetrész működése nincs kellő módon összehangolva. Ennek eredményeként aránylag gyakran előfordul, hogy a furő szerszám és furórud túlterhelést kap, eltörik vagy legalábbis deformálódik, de az is gyakori eset, hogy a furő munkavégzés nélkül forog akkor is, amikor kellő előtolás biztosítása esetén a berendezés termelékenysége jelentősen nőne. Az ismert berendezések hibái közé tartozik az is, hogy ezek a furórud forgatását és előtolását nagyrészt előre meghatározott program szerint végzik. A program meghatározásánál a talajnak adottságai - amibe a lyukat kivánják fúrni - csak részben ismertek, ezért előfordulhat, hogy ha például a fúró elé egy elég nagy méretű szikladarab, betoncső vagy hasonló kerül, a program szerinti forgatás és előtolás esetén a fúró beszorul, megrongálódik, a furórud elgörbül stb. Az ilyen előre nem várt jelenségek a berendezésben olyan károkat okozhatnak, amik a fúrási munkát hosszú időre lehetetlenné teszik. Az ismert berendezéseknél nincs lehetőség arra, hogy a talaj minőségének gyakori változásaihoz gyorsan alkalmazkodni tudjanak. Aránylag gyakran előfordul, hogy például egy földbe sülylyeszteni kivánt, esetleg több száz méter hosszú 163736 1
