163686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-klór-4- hidroxi-kinolin előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI khl lm JA Hl SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 163686 fii A bejelentés napja: 1971. XI. 02. (EE-1968) Nemzetközi osztályozás: C 07 d 33/36, 33/38 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1973. V. 28. Megjelent: 1975. V. 31. _: l • Feltalálók: Dr. HORVÁTH Károly oki. vegyész, 20% Dr. NAGY Ferenc oki. vegyészmérnök, 20%, RÁKÓCZY György oki. vegyészmérnök, 5%, Budapest, Dr. UJHIDY Aurél oki. vegyészmérnök, 25%, Dr. SZOTYORY László oki. vegyészmérnök, 20%, Dr. BERKES Rudolf oki. vegyészmérnök, 10%, Veszprém Tulajdonos: EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest Eljárás 7-klór-4-hidroxi-kinolin előállítására 1 A 7-klór-4-hidroxi-kinolin a gyógyszeripar fontos közbülső terméke. Eddig ismert legjobb előállítása y9-(m-klór)-anilino-a-karbetoxietil-akrilátból, vagy jS-(m-klór)-anilinoetilakrilátból kiinduló szintézissel történik (J. A. C. S. 68, 1946, 1.256). 5 Az ismert szintézis során a kiindulóvegyületet difeniloxidban vagy egyéb, magas forráspontú, indifferens szénhidrogén-elegyben 230—270 C°-ra hevítik. (Utóbbi esetben a hozam rosszabb, 7-klór-, és 5-klór-4-hidroxi-kinolin-3-karbonsavészter elegye 10 keletkezik.) A gyűrűzárás során 7-klór-4-hidroxi-kinolin-3-karbonsavészter keletkezik, amely a reakcióelegyből kiválik. A terméket szűréssel elkülönítik és mosással tisztítják, majd vizes lúggal elszappanosítják, s az így nyert nátriumsóből a savat 15 preparálják, majd dekarboxilezik (627.297 1. sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás, J. A. C. S. 68, 1946, 1203). A szénhidrogén-elegyben szuszpendált észter izolálás nélkül vizes lúggal keverés közben is elszappanosítható. Ez esetben a szénhidrogéntől el- 20 választott vizes lúgos oldatban levő 7-klór-4-hidroxi-kinolin-3-karbonsavat ásványi savval kicsapják, kiszűrik, mossák, majd szárító berendezésekben szárítják, vagy egyéb módon víztelenítik és megfelelő magas forráspontú szénhidrogén-elegyben 25 230—270 C°-ra történő hevítéssel dekarboxilezik, vagy a dekarboxilezést olvadékban végzik 250—270 C°-on. A )9-(m-klór)-anilino-a-karbetoxietilakrilátból, vagy )S-(m-klór)-anilinoetilakrilátból kiinduló szin- 30 tézisek közül a még legjobbnak talált eljárásoknál is nagy hátrány, hogy a szintézis fázistermékeit, a 7-klór-4-hidroxi-kinolin-3-karbonsav-észtert és 7--klór-4-hidroxi-kinolin-3-karbonsavat, vagy legalább egyiküket (a 7-klór-4-hidroxikinolin-3-karbonsavat) izolálni kell. Az említett kiindulási anyagoktól a 7-klór-4--hidroxi-kinolinig 8—10 műveleti lépésben (gyűrűd zárás, észter-hidrolízis, karbonsavsó-elválasztás, karbonsav-kiesapás, centrifugálás, mosás, a karbonsav víztelenítése, dekarboxilezés) lehet eljutni nagy apparativ igénnyel (ciklizáló, hidrolizáló, kicsapó, szűrő, szárító berendezések), nagy energiafelhasználással (két ízben kell nagytömegű közeget 230— 270 C°-ra melegíteni, ciklizálás, dekarboxilezés), és ugyancsak rendkívül nagy munkaerő-befektetéssel. Az eljárás optimális kivitelezése mellett elérhető maximális hozam 70%. A 2,478.125 1. sz. USA-beli szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint N-[2-(karbalkoxi)-etilidén]-(m-klór)-anilin termikus gyűrűzárásával és bizonyos fokú átrendeződésével állítják elő a 4-hidroxi-7-klír-kinolint. A gyűrűzárási reakciót igen híg, kb. 6%-os oldatban végzik, és az elérhető termelés mindössze 45%. Az eljárás további hátrányos vonása, hogy a kiindulási vegyület előállítása csak nehezen hozzáférhető reakciókomponens alkalmazásával (formilecetsav-etilészter és m-klór-anilin kondenzációjával) történheti Azt találtuk, hogy a jS-(m-klör)-anilino-a-karbet-163686 1