163619. lajstromszámú szabadalom • Berendezés, magasépítésű létesítmények, különösen lakóházak belsőterű helyiségeinek mesterséges szellőztetésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1970. XII. 07. (SE—1547) Közzététel napja: 1973. IV. 28. Megjelent: 1975. III. 31. 163619 Nemzetközi osztályozás: F 24 f 7/02 Feltalálók: ÁNGYÁN László oki. gépészmérnök, Budapest 33,4% JAKAB Elemér oki. gépészmérnök, Budapest, 33.3 % KÁDÁR Imre oki. gépészmérnök, Budapest, 33,3 % Tulajdonos: Szellőző Művek, Budapest Berendezés, magasépítésű létesítmények, különösen lakóházak belsőterű helyiségeinek mesterséges szellőztetésére 1 2 A találmány belsőterű helyiségek mesterséges szellőztetésére ad megoldást, és különösen házgyári elemekből épült lakóházak említett helyiségeinek mesterséges szellőztetéséhez alkalmazható előnyösen. 5 Ismeretes, hogy a belsőterű helyiségeknél függetlenül attól, hogy azok szabadba nyíló nyíllászáró szerkezettel (pl. ablak, szellőzőcsatorna) rendelkeznek vagy sem, a szellőztetést mesterségesen oldják meg. A mesterséges szellőztetés számos fajtája is- 10 mert, és azok mindegyikénél közös alapelv az, hogy a szellőztetni kívánt belsőterű helyiségeket az épület határoló falsíkján belül elhelyezett függőleges kürtőhöz csatlakoztatják, melyen keresztül a levegő elszívható, vagy bizonyos esetekben a mesterséges 15 szellőztetés mellőzésével a szellőzés a kürtőben fellépő huzattal biztosítható. Mesterséges, azaz ventillátoros szellőztetés esetén a kürtők egymáshoz képesti elhelyezkedése, valamint az összekötés módja és a ventillátor kialakítása 20 a szellőzés rendszerét alapvetően meghatározza. így beszélünk egyedi kürtös szellőztetésről, ahol a különböző szinteken elhelyezkedő belsőterű helyiségek elszívási helyeit egy függőleges kürtővel öszszekapcsolják, és ezt a kürtőt ventillátorral szívják 25 meg. Ebben az esetben egy kürtőhöz mindenkor egy ventillátor kapcsolódik. E megoldáson túlmenően elterjedt a csupán kiegészítő ventillátoros mellékcsatornás gyűjtő-kürtő rendszerű szellőztetés, amely rendszernél a függőié- 30 ges gyűjtő-kürtő biztosítja a természetes szellőzést és ezen szellőzés hatékonyabbá tételére szolgál a kürtő tetején elhelyezkedő, szakaszosan üzemeltethető ventillátor. Ismert továbbá a szekrényes kürtőcsoport rendszerű elszívás, ahol a belsőterű helyiségek elszívási helyeit külön-külön kürtők kötik össze a szellőzési rendszer, elszívandó levegőt gyűjtő szekrényével, és a gyűjtőszekrény környezetébe telepített különálló ventillátor ezen a gyűjtőszekrényen keresztül szívja meg a rendszert. Az előzőekben ismertetett szellőztetési rendszerek jellemzője, hogy/vagy minden kürtőhöz egy-egy elszívó ventillátor tartozik, vagy amennyiben az elszívást központi elszívó ventillátor végzi, akkor az ismert egy- vagy kétoldaltszívó centrifugálventillátort — amely rendszerint ékszíjhajtásos kivitelű — csigaházzal együtt egy külön, acélszerkezetű gyűjtőszekrénybe szerelik, és a levegőt a kürtőktől a légtechnikai iparban használatos lemezcsövek, vagy csatornák útján — azokat az említett gyűjtőszekrénybe csatlakoztatva — szívják el. E gyűjtőszekrényből a levegőt különálló ventillátor szívja el. E jellemzők hátránya az, hogy egyedi kürtös szellőztetés esetén minden kürtőhöz külön-külön kell egy-egy tetőventillátort alkalmazni. A ventillátorok ily módon — a szükségesnél nagyobb mennyiségben — történő alkalmazása pedig a hibaforrások ugyanilyen mértékben való növekedését is jelenti. Ezen túlmenően az ilyen megoldás a villamos csat-163619 1
