163590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés félgömb-, vagy közelfélgöb-alakú felület átlagszínének és színeloszlásának mérésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1971. VI. 18. (ME—1382) Közzététel napja: 1973. IV. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 163590 Nemzetközi osztályozás: G 01 j 3/48 Feltalálók: PODMANICZKY András oki. fizikus 65%, KISS Barnabás oki. vili. mérnök 35%, Budapest Tulajdonos: Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium Budapest Eljárás és berendezés félgömb- vagy közel félgömb-alakú felület átlagszínének és színeloszlásának mérésére A találmány tárgya eljárás félgömb-, ill. közel félgömb alakú felület átlagszínének és színeloszlásának mérésére, a felületnek a zenitponton átmenő tengely körüli forgatásával, megvilágításával és a visszavert fény érzékelésével, valamint berendezés az eljárás foganatosítására. Az ipari alkalmazás körében számos olyan módszer ismert, amely gyümölcs felületének átlagszín-mérésére szolgál, illetve a gyümölcsfelület kisebb-nagyobb felületrészeinek színét méri (Food Technology, 1954, p. 204- -208; Transaction of the ASAE, 1968. p. 534 536; Hort. Res., 1966. p. 113 -125; Agricultural Engng., 1967. p. 448—449). Az ismert átlagszintmérő — amely valójában csak reflexióaránymérő — esetében a gyűrű kialakítású fényforrás az egész gyümölcsöt megvilágítja ; a gyümölcs forog és a készülék az egész felületről szórt fényt érzékeli. Ezzel azonban nem biztosítható, hogy a kapott mérőszámok a vizsgált felület minden egyes felületelemét azonos súllyal vegyék figyelembe és a CIE geometriai előírások teljesüljenek. Ugyanakkor az egész felület megvilágítása és az érzékelés bonyolult és költséges megoldást igényel, a színeloszlás nem mérhető és mérési eredményként nem tristimulus mérőszámokat, hanem reflexió-arányt ad meg. A kisebb-nagyobb felületrész megvilágításával működő megoldások egy lépésben való átlagszín mérésére nem alkalmasak és a mérésekből a tükrös komponenst nem küszöbölik ki. 10 15 20 25 30 A félgömbfelület reflexiójának hagyományos mérése egyéb hibákat is rejt magában. A teljes félgömb egy vagy több fényforrással, esetleg Ulbricht-gömbbe helyezéssel történő megvilágítása esetén a különböző felületelemek különböző súllyal érvényesülnek aszerint, hogy a felületi normális a megvilágító sugarak irányával mekkora szöget zár be. Ugyancsak különböző súllyal érvényesülnek a különböző felületelemek aszerint is, hogy az érzékelő(k) a felületi normálissal mekkora szöget bezáró irányból érzékelek) a szórt sugárzást. Ezeket a hibákat a meglévő megoldások nem küszöbölik ki. A találmány célja olyan egyszerű megoldás kidolgozása, amely a CIE geometriai és spektrális előírásoknak megfelelően képezi a színjellemző felületi integrálját (tehát az átlagszínt) és alkalmas színeloszlás meghatározására is. A találmány több felismerésen alapul. A felületi integrál képzésének ismert forgatásos módszerét kiegészítettük azzal, hogy a félgömbön olyan gömbháromszög alakú megvilágított felületrész reflexióját vizsgáltuk, amelyet hosszúsági körök és a félgömböt határoló gömbi főkör határoznak meg. így az egyes felületelemeknek a gömbháromszögön belüli tartózkodási ideje azonos, függetlenül attól, hogy a felületelem melyik szélességi körön helyezkedik el. Ez az intézkedés azonban a mérési módszer hibájának csak egy részét küszöbölné ki, mert ezzel még nem történt gondoskodás az egyes felületelemek különböző szög alatt történő megvilágí-163590 1
