163587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületek, főként tízemeletesnél magasabb házgyári épületek zárt dobozszerű szekrényalapjainak előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAIMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: 1971. I. 5. (ME—1316) Közzététel napja: 1973. IV. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 163587 Nemzetközi osztályozás: E 02 d 27/01 E 04 g 11/12 Feltalálók: HAJDÚ Ferenc oki. mérnök, 40%, Dr. SZABÓ Iván oki., mérnök, 25%, CAPDEBO Dezső oki. mérnök, 25 %, BUJTOR Éva oki. építészmérnök, 10%, Budapest Tulajdonos: Mélyépítő Vállalat Budapest Eljárás épületek, főként tízemeletesnél magasabb házgyári épületek zárt dobozszerű szekrényalapjainak előállítására 1 A találmány eljárás épületek, főként tízemeletesnél magasabb házgyári épületek zárt, dobozszerű szekrényalapjainak előállítására. Ismeretes, hogy a házgyári paneles épületek igénybevétele a laza beépítés és a szintszámok nőve- 5 kedésével jelentősen nő, az időjárási behatások is fokozódnak. A csatlakozásokat szétlazító épületmozgások a magasság negyedik hatványával arányosan nőnek. Az előregyártott elemekből álló épületeken a hőmozgás, a zsugorodás koncentrál- 10 tan a csomópontokon jelentkezik. Ugyanakkor a paneles szerkezetek, mint saját síkjukban nagy merevségű tárcsák, deformációkra — így süllyedés különbségekre is — igen érzékenyek. A felépítmény merevítő hatása általában nem 15 vehető figyelembe, ezért a süllyedéskülönbségekre érzékeny, csekély eltolódási merevségű felmenő szerkezet az alapozásnak kell merevítenie. Az alapozási szerkezeteknek az altalaj inhomogenitása, a talajvíz és ennek esetleges agresszivitása 20 okozta adottságok figyelembevételével kb. 14— 15 Mp/m2 terhelés mellett a legszigorúbb deformációs megkötéseket kell kielégítenie, hogy a felszerkezetre káros többletigénybevétel az egyenetlen süllyedésből ne származzék. így például a merev 25 alaptest elferdülése= 1/2000, két teherhordó fal közötti relatív süllyedés is csak 1/2000 lehet. Ezeket a műszaki követelményeket középmagas (legfeljebb 11 szintes) épületeknél, kb. 3,00 méternél nem mélyebben fekvő teherbíró talaj esetén nagy 30 inercianyomatékkal rendelkező teljesen zárt, dobozszerű vasbetonszekrény-alap elégíti ki legjobban, amely kis talajfeszültség és kis abszolút süllyedés mellett egyúttal a legkisebb szigetelendő felületet igényli. A zárt dobozszerű szekrényalapokat jelenleg túlnyomórészt teljes egészében a fent vázolt igénybevétele felvételére alkalmas monolit vasbetonszerkezetként alakítják ki. A zárt dobozt az alaplemez, a külső — a szélső hosszirányú merevítés szerepét betöltő — határolófalak, a végfalak és födém alkotják, amelyen az első szint panaelei kerülnek elhelyezésre. További teherközvetítő és merevítő szerkezetek a közbenső hossztartók és a sűrűn alkalmazott harántfalak, amelyek a szekrényt alaprajzilag számos kazettára osztják; ezeknek tárolási célokon kívül funkcionális szerepük is van (trafótérkialakítás, közművezetékek átvezetése, szerelvényezés stb.) A monolit szekrényalapozási rendszer súlyos hátránya a faszerkezetű be- és kizsaluzási munkák nagy munkaigénye. Ezen túlmenően a mérettartás szigorú követelményei magas színvonalú szakmunkást igényelnek, és időtartamban is a leghosszabb technológiai folyamatot jelentik. A dobozszerűen lezárt kamrák födémének (belső) kizsaluzása és anyagkiszállítása csak kedvezőtlen feltételek mellett kézi munkával végezhető, mert a daru besegítő munkája hozzáférhetetlenség miatt lehetetlen. A faanyaggal történő zsaluzás hátrányainak ki-163587 1
