163569. lajstromszámú szabadalom • Vízszintes tengelyű, kettős tengelyszimmetriás áramlású elpárologtató két vagy több fűtőegységgel

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány 163569 Bejelentés napja: 1969. IX. 30. KO-2300 Nemzetközi osztály. BOlb 1/00 ^fc^ *•*•• JB Bejelentés napja: 1969. IX. 30. KO-2300 ^pr TS^. Bejelentés napja: 1969. IX. 30. KO-2300 -ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1973. IV. 28. Megjelent: 1974. XI. 30. , ' \\ Feltalálók: Gergő József gépésztechn., Budapest dr. Nagy Sándor vegyészmérnök, a tnűsz. tud. kandidátusa, Budapest Vereség László gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat, Budapest Vízszintes tengelyű, kettős tengelyszimmetriás áramlású elpárologtató két vagy több fűtőegységgel 1 Az olajiparban, vegyiparban, élelmiszeriparban gyakori az a technológiai feladat, hogy egy oldatból vagy folyadékelegyből ki kell forralni a folyadék egy vagy több alkotóját, vagy a folyadékban absorbeált anyagot, vagy esetleg a teljes folyadékmennyiségét el 5 kell párologtatni. Az ilyen jellegű technológiai műveletekhez csőköteges fűtőtesttel vagy fűtőtestekkel ellátott vízszintes tengelyű készülékeket alkalmaznak ott, ahol az elpárologtatásra, illetve kiforralásra kerülő anyagot a 10 köpenytérbe (azaz a csöveken kívüli térbe) táplálják be, míg a fűtőfolyadékot, illetve a fűtőgőzt a csöveken belül áramoltatják. A készüléktestbe betáplált anyag felmelegítésére szolgáló csőköteges fűtőtestek többnyire hajtűcsöves vagy úszófejes típusúak, se 15 készülékek az említett iparágakban mint kiforralók, elpárologtatók, vagy hőhásznosítók ismeretesek. Az egyre növekvő teljesítményű üzemek világszerte egyre nagyobb teljesítményű, illetve nagyobb méretű technológiai egységek (készülékek) készítését 20 igénylik. Kiforralók, elpárologtatók esetében a hó'átadó csövek főméretek (átmérőjét, hosszát) technológiai jellemzők alapján határozzák meg, a csőköteg fűtőfelületének növelése tehát csak a hőátadó csövek darabszámának, azaz a csőköteg vastagságának (átmé- 25 rőjének) a növelésével érhető el, de csak addig a határig, melyet a gyártási, karbantartási és üzemeltetési szempontok együttese még megenged. Ezért nagy hőátadófelület igénye esetén egy készüléktestbe két vagy több fűtőtestet építenek be. Ilyen kiforralót 30 163569 ismertet G. L. Wichmann-C. A. Kruglow: Osznovü konsztruirovanija apparatov i masin, nyeftyepererabatuvajuscsih závodov. (Moszkva, 1962/c. műve 173-179. oldalán s a 149. ábrán.) De több fűtőtest alkalmazására kerül sor akkor is, ha a technológia két vagy több különböző tisztaságú, összetételű, vagy nyomású, illetve hőmérsékletű anyag hőtartalmának átadását igényli a köpenytérbe betáplált anyag részére. Az eddig ismert típusoknál a két vagy több fűtőegység a készülék egyik (a homlokfelületén levő) fedelébe van beépítve, márpedig a fűtőegységek (csőkötegek) közötti távolság (a 2. ábra ,,g"-gátmérete) nem csökkenthető egy bizonyos minimum alá. E minimális méretet részben üzemi okok, részben a készüléktest záróelemén (fedelén) a két vagy több fűtőegység részére készítendő csatlakozás, illetve a kivágás szilárdságilag szükséges merevitésének a helyigénye (szélessége, illetve átmérője) határoz meg. Emiatt a fűtőtesteknek (a 2. ábrán „t"-vel jelölt) távolságát az optimálisnál csak jóval nagyobbra lehet készíteni, ami a készüléktest átmérőjének megnövelését és költségnövekedést eredményezi. A készülék köpenyterében az oldat, illetve a folyadékelegy felett megfelelő nagyságú páratér biztosítja a folyadékfelszínből a gőzök, illetve gázok kilépését és elvezetését, s a folyadékelegyben az áramlást többnyire csak a hidegebb és melegebb folyadékrészek fajsúlykülönbsége tartja fenn.