163557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás vinilfoszfátok előállítására - rovarírtószer - diklórecetsavból foszgénnel, majd Friedel-Crafts, és trialkil-foszfit reakcióval

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány 163557 Nemzetközi osztály: C 07 f 9/04 mmmz C U7 d 1U5/U4 mmmz Bejelentés napja: 1972.1.19. IA-655 A 01 n 9/36 ^r^. Bejelentés napja: 1972.1.19. IA-655 ._-_ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI V HIVATAL Közzététel napja: 1973. III. 28. Megjelent: 1975. IV. 29. •••- ' ' i' >n> Feltalálók: Dr. SOÖS Rudolf vegy.m. Budapest, 50%, Dr. PETNEHÁZY Imre vegy.m. Budapest, 25%, Dr. SZABÓ Gábor Tamás vegy.m. Budapest, 25% Tulajdonos: Ipari Robbanóanyaggyár, Pere marton Eljárás aromás vinil-foszfáíok előállítására 1 Ismeretes, hogy a klórozott rovarirtószerek hasz­nálhatósága rendkívül korlátozott. Pótlásukra szükség volt olyan közepes toxicitású rovaritószerekre, amelyek az alkalmazás helyén bizonyos idő múltán biológiailag hatástalan vegyületekre bomlanak és a környezetben, valamint az élő szervezetben nem halmozódnak fel. Ilyen igényeknek általában a foszforsav-észterek, ezek közül pedig az aromás vinil-foszfátok felelnék meg leginkább. Mérsékelt toxicitás mellett hatásukat több hónapon át fejtik ki, majd veszélytelen vegyületekre bomlanak. E vegyüle­tek különösen alkalmasak talaj fertőtlenítésre és jól beváltak permetezőszerként alkalmazva káposztalégy, sárgarépalégy, búzagyökérlégy és burgonyabogár ellen [J. of Econ. Entomology 58, 65 és 58, 200 (1965)]. Közülük egyesek állati paraziták ellen, állatok fertőtlenítésére is alkalmazhatók. A rovarirtószerként használatos aromás vinil-fosz­fátok közül legfontosabbak az l O HCL P I O OR' OR" általános képletűek, amely általános képletben R' és R" metil- vagy etil-csoport, A pedig halogénnel egyszeresen vagy többszörösen helyettesített benzol­gyűrű. Az ilyen vegyületeket a megfelelő trialkíl-foszfit, valamint acetofenon anomális Michaelis-Arbusov reakciójával állítják elő [Naturwissenschaften 39, 353 (1952)]. Az irodalom szerint a trialkil-foszfit és az 5 acetofenon reakciója 60-70%-os termeléssel vitelez­hető ki (3 102 842 sz. és 3 305 609 sz. USA szabadalmak). A megfelelően helyettesített acetofe­nont halogénezett benzol és diklóracetilklorid Frie­del-Crafts reakciójában nyerik (619 160 sz. belga és 10 6 400 529 sz. holland szabadalom). Az irodalom szerint a diklórecetsavból annak kloridját szokványos klórozószerekkel állítják elő. Erre általában benzoilkloridot [J. Am. Chem. Soc. 60, 1325 (1938)], tionilkloridot [Comptes Rendues 199, 15 1422 (1943)] és klórszulfonsavat [Revista de Chimie 6, 33 (1959)] alkalmaznak. Mindezen ismert eljárá­sokban a klórozószernek megfelelő sav melléktermék­ként keletkezik és a reverzibilis reakció egyensúlyát a nemkívánt irányba tolja el. Ezért a keletkező 20 diklóracetilkloridot az elegyből gyorsan ki kell desztillálni, aminek egyrészt ipari méretű kivitelezése előnytelen, másrészt pedig a termelést rontja. Kutatásaink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy amennyiben diklórecetsavból a 25 diklóracetilkloridot, az irodalomban eddig ismeretlen módon, savamid típusú katalizátor jelenlétében foszgénnel állítjuk elő, s abból elkülönítés nélkül Friedel-Crafts reakcióval állítjuk elő a magban halogénezett alfa-diklór-acetofenonokat, utóbbiak 30 anomális Michaelis-Arbusov reakciója trialkil-foszfit-163557

Next

/
Oldalképek
Tartalom