163520. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mélyfurások falának vagy azon keletkezett bevonatoknak kémiai kezelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. VI. 09. Közzététel napja: 1973. IV. 28. Megjelent: 1975. X. 31. (DU—166) 163520 Nemzetközi osztályozás: E 21 b 21/00 Dullien Károly oki. vegyészmérnök, Budapest. Eljárás mélyfúrások falának vagy azon keletkezett bevonatoknak kémiai kezelésére í A találmány tárgya eljárás mélyfúrások falának vagy azon keletkezett bevonatok kémiai kezelésére. Ismeretes, hogy az olaj-, gáz-, víz- stb. előfordulások után való kutató és/vagy termelő mélyfúrások technológiájának jellegzetes segédanyaga az öblítő 5 (fúró) iszap (zagy), amelynek főszerepe a fúrófej munkája révén keletkező törmeléknek a felszínre való juttatása és ugyanakkor fajsúlya révén a hidrosztatikus túlnyomás biztosítása és annak megakadályozása, hogy az átfúrt talajrétegekben levő folyadék 10 (víz) a kútba idő előtt vagy egyáltalán behatoljon. Az öblítőiszapot különböző oldhatatlan ásványi hordozó anyagok porának, vizes agyagásványok és esetleg szerves kolloidok segítségével való lebegtetésével (szuszpendálásával) alakítják ki. A gyakor- 15 lat által megkövetelt fajsúlyhatárok 1,15-2,2 kg/lit. Helyesen kialakított összeállítások fenti feladatoknak megfelelnek, azonban a vízáteresztő homok (homokkő) rétegek az iszap víztartalmát és hordozó anyagát többé-kevésbé kiszűrik, amikoris az illető 20 helyen elsősorban agyagásványokból és az esetleges szerves kolloidokból álló lerakódások (lepények) keletkeznek, amelyeket az illető fúrási lyukszakasz elkészülte után elvégzendő csőfal-kicementezés előtt lehetőleg tökéletesen el kell távolítani. 25 A lerakódások eltávolítására különböző, részben kombinált módszereket használnak. Ilyen pl. lyukfalkaparék alkalmazása, turbulens áramlási viszonyok megteremtése és az ún, iszapsavas (pl. az ún. szulfarilsavas) kezelés. 30 Az iszapsavas kezelésnél a reagenst az öblítőszer után és a cementezés előtt, két ún. rakat között, mint egy patront adagolják. Rá kell mutani arra, hogy a behatás ideje alatt a hidraulikus túlnyomás nincs biztosítva, tehát az eljárás végrehajtása kényes és ezért csak viszonylag rövid ideig tarthat, eltekintve attól, hogy hatásmechanizmusa nem érzékelhető biztosan. Mindezek a módszerek együttesen alkalmazva nem adnak kielégítő eredményt. A fent jellemzett helyzet ismeretében a mélyfúrással foglalkozó szakemberek véleménye szerint a lerakódások eltávolítására az elsősorban célravezető út a kémiai kezelés tökéletesítése. Ezt a célt tűzte ki magának a 158 047 sz. magyar szabadalom, amelynek lényege abból áll, hogy „az alapanyag és/vagy az adalékanyag karbonáttartalmú" és, hogy „a leülepedett vízzáró lepény szerkezetét savas öblítő zaggyal, célszerűen 5-10%-os sósavval, célszerűen 1-2 at túlnyomás mellett lazítjuk fel és utána öblítéssel és ülepítéssel távolítjuk el." A fentemlített szabadalom alapgondolata, azaz a lerakódásoknak (lepényeknek) savanyú közeggel való fellazításának ötlete helyesnek mondható, azonban a közölt megoldás nem célravezető és különösen nagyobb mélységű olaj/gáz kutak fúrásánál nem jöhetett számításba és pedig a következő okokból: a) Sósavnak vagy általában agresszív savaknak a fúrási lyukba való bevitele korrozív hatásuk miatt elvileg nem kívánatos. 163520 1