163505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd hordozóanyagban levő azt szennyező robbanóanyag hatástalanítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971.1. 5. (Cl—1069) Közzététel napja: 1973. IV. 28. Megjelent: 1975. VI. 30. 163505 Nemzetközi osztályozás: E 03 f 5/24 Feltalálók: Dr. Kompolthy Tivadar vegyész, 20% Maróthy Géza vegyészmérnök, 20% Hajós László kut. technikus 20% Szikora Sándor kut.technikus, 20% Budapest Virág Pál vegyészmérnök, 20%, Érd, Tulajdonos: CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás szilárd hordozóanyagban levő azt szennyező robbanóanyag hatástalanítására í Ismeretes, hogy a hosszabb időn át üzemelő robbanóanyag gyártó épületek és a hozzájuk tartozó technológiai berendezések (megsemmisítő és ülepítő aknák, csatornahálózat stb.) alatt és azok környékén kisebb-nagyobb mennyiségű megsemmisítetlen, vagy csak részben meg- 5 semmisített robbanóanyag kerül az altalajba. Ennek oka egyrészt az, hogy a természetes elhasználódás, valamint korrózió következtében repedések keletkezhetnek, melyeken még megsemmisítetlen robbanóanyagot tartalmazó anyalúg jut az altalajba. Másrészt oka lehet a meg- 10 semmisítési technológia benemtartása vagy a technológia nem megfelelő volta, ill. esetlegesen a megsemmisítés teljes elhagyása. Ugyancsak kerülhet robbanóanyag a mosóvizekkel is a talajba. A talajban levő robbanóanyag legalább hozzá vetőié- 15 ges mennyiségének és helyének meghatározására semmiféle fizikai-, kémiai-, fizikó-kémiai- vagy geofizikai mérési módszer nem ismeretes. Az altalajban feldúsult — főleg iniciáló robbanó- 20 anyag — gócok bármikor önrobbanásba mehetnek át, s ezáltal állandó veszélyt jelentenek, nemcsak a közvetlen környékre, hanem az egész üzem jelentős részére. Különösen megnövekszik a veszély akkor, amikor a robbanóanyaggal szennyezett talajt valamilyen okból 25 meg kell bontani, pl. épületalap, vagy levezető csatorna, vagy a talajban levő csővezeték, csatorna stb. karbantartása, javítása, esetleg cseréje miatt, vagy a talajt ki kell cserélni pl. a robbanóanyagüzem helyére építendő új létesítmény, épület biztonságos elhelyezése érdekében. 30 A szakirodalom ilyen eseteket megemlít ugyan, de nem található eljárás, leírás a robbanóanyaggal szennyezett altalajok veszélytelenítésére vonatkozólag. Találmányunk tárgya eljárás szilárd hordozóanyagban mint talajban, építményfalazatban levő, azt szennyező robbanóanyag hatástalanítására azzal jellemezve, hogy a hordozóanyagba hatástalanító vegyszert injektálunk, előnyösen a hordozóanyag előzetes robbantásos perfolálása és/vagy előzetes provokáló robbantások elvégzése után. Találmányunk szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja szerint a szennyező robbanóanyag elrobbantását a robbanóanyaggal szennyezett terület felszínén az injektáló művelet előtt vagy után végzett robbantásokkal provokáljuk. Eljárhatunk oly módon, hogy a hordozóanyag (pl. technológiai helyiségek padlózata, hozzátartozó aknák, csatornák stb.) alsó vasbeton lapját átrobbantjuk provokáló irányított töltetekkel. Ezek nagyságát és telepítésmódját próba, ül. kísérleti robbantásokkal állapíthatjuk meg. A hordozóanyag robbantásos perfolálása során — robbanás átvitel útján — felrobbannak a hordozóanyag közelében levő robbanóanyag gócok. Az altalajban mélyebben feldúsult robbanóanyag indítására — kísérleti úton meghatározott számú és töltetnagyságú — megsemmisítő robbantást végzünk. A töltet nagyságát célszerűen úgy választjuk meg, hogy azok felrobbanásakor képződő un. rombolási zónák mintegy 10%-ban fedjék egymást. (A rombolási körzet átmérője ui. a gyakorlatban megegyezik a robbanás átviteli távol-163505 1
