163498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétszer bázisos aluminiumhisztidinát előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI ni S5 • lm #4t ÍP Bejelentés napja: 1971. II. 11. (CA—300) Olaszországi elsőbbsége: 1970. II. 11. (2046/A/70) Közzététel napja: 1973. IV. 28. Megjelent: 1975. VI. 30. 163498 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 101/04 Feltalálók: Párisi Franco vegyész, Pavia, Faustini Franco vegyész, Milánó, Canavesi Lavinio vegyész Legnano (Milánó), Olaszország Tulajdonos: CARLO ERBA SpA., Milánó, Olaszország Eljárás kétszer bázisos alumíniumhisztidinát előállítására í A találmány tárgya eljárás az I képletű kétszer bázisos alumíniumhisztidinát előállítására. A hisztidin a természetes L- vagy D-alakban, a két alak keverékében, főként a racém (DL) alakban lehet. Hasonló vegyületet, azaz kétszer bázisos alumínium 5 glicinátot ismertet például a Chemical Engineering 13, 168—170. (1965) cikke, vagy a Merck Index (8. kiadás) 368. oldala. E vegyületnél a találmány szerinti vegyületek a hatástani vizsgálatok során lényegesen hatékonyabbnak bizonyultak. 10 A találmány tárgyát képező eljárás azzal jellemezhető, hogy (a) hisztidint víz jelenlétében egy alumíniumaikoxiddal reagáltatunk, vagy (b) egy hisztidinsót vizes alkoholos közegben egy alumíniumsóval visszük reakcióba. A képződő só jellegét főként a hisztidin és az alu- 15 míniumalkoxid vagy alumíniumsó mólaránya szabja meg, 1 mól hisztidin és 1 mól alumíniumaikoxid vagy 1/ 3 mól alumíniumsó felhasználása esetén állítható elő a kétszer bázisos só. A kétszer bázisos só amorf fehér por, vízben és szerves 20 oldószerekben oldhatatlan, oldódik ásványi savakban (pl. sósav, kénsav és salétromsav), molekulasúlya 215. A só hatásosnak bizonyult gastritis, valamint gyomor- és nyombélfekélyek gyógykezelésére. A kétszer bázisos alumíniumhisztidinát in vivo hatásosságát kísérleti ál- 25 latokon vizsgáltuk. Megállapítható, hogy a különböző módszerekkel kiváltott gyomorfekély képződés antagonistájaként hat. A gyomorfekélyt különböző módszerekkel váltottuk ki, ezek közül pl. fenilbutazonnal, glukózzal és koffeinnel kiváltott fekéllyel kaptuk a leg- 30 jobb reprodukálhatóságot az optimális dózist és hatásviszonyát tekintve (regresszió). __ " Mivel a kétszer bázisos alumíniumhisztidinát só jellegű vegyület, így nem érdektelen annak megállapítása, hogy a hatásosság az alumíniumhoz vagy a hisztidinhez fűződik, továbbá annak megállapítása is, hogy a hatásosság változik-e egy egyszerű alumíniumhidroxid/hisztidin keverék hatásához képest. A kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy a kétszer bázisos alumíniumhisztidinát hatásossága nagyobb, mint az alumíniumhidroxid és a hisztidin hatása önmagában. Ennek megfelelően, ha az alumínium és a hisztidin a kétszer bázisos alumíniumhisztidinát molekulájában együttesen fordul elő, szinergetikus hatást fejt ki a gyomornyálkahártya fekélyt kiváltó szerekkel szemben. Ezt a következtetést igazoltuk fenilbutazonnal kiváltott fekélynél, oly módon, hogy a kétszer bázisos alumíniumhisztidinát, továbbá az alumíniumhidroxid és hisztidin keverék hatásosságát közvetlenül összehasonlítottuk. Mivel az utóbbi vizsgálat következtetést enged az új vegyület jellemző vonásaira és megkülönböztető jellegére az alumíniumhidroxid és hisztidin egyszerű keverékéhez képest, így ezt a kísérletet részletesebben ismertetjük. A felhasznált módszer általánosságban a Bonfils és munkatársai által kidolgozott módszert követi [Compt. Rend. Soc. Biol., 148, 881 (1954)], SPF saját mutációjú CFE törzshöz tartozó patkányokat párosával ketrecbe helyezünk, 15 óra hosszat koplaltatunk, ezen idő alatt az állatoknak csak vizet adunk. Önkényesen kiválasztott 0 időpontban perorálisan 80 mg/kg dózisban fenil-163498 1
