163494. lajstromszámú szabadalom • Talajfertőtlenítőszer
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. XI. 16. Közzététel napja: 1973. II 28. Megjelent: 1975. VI. 30. (BU—579) 163494 Nemzetközi osztályozás: A 01 n 7/04 Feltalálók: Dr. Almássy Gyula vegyészmérnök, 13% Somogyi Zoltánná vegyésztechnikus, 10% Dr. Zádor György vegyészmérnök, 13% Varjú Rudolf vegyészmérnök, 5% Sykó Miklós vegyészmérnök, 13% Csapó István vegyészmérnök, 5% Abafy Jenő mezőgazdasági mérnök, 11% Horváth Lajos vegyészmérnök, 5% Dr. Antal János vegyészmérnök, 10% Duck Tivadar mezőgazd. mérnök, 5%, Orsányi Lászlóné vegyészmérnök, 10% Budapest Tulajdonos: Budapesti Vegyiművek, Budapest 1 Talajfertőtlenitőszer A találmány tárgya talajfertőtlenítőszer, mely 0,0--dimetil-l-hidroxi-2,2,2-triklór-etil-foszfonát, továbbiakban: triklorfon és műtrágya keverékéből áll. Mint ismeretes, a növénytermesztés állandó problémáját képezik a növények szempontjából káros talaj- 5 lakók, mint pl. cserebogárfélék (májusi cserebogár — Melolontha melolontha, erdei cserebogár — Melolontha hypocastani, kalló cserebogár — Polyphylla fullo, áprilisi cserebogár — Rhisotrogus aequnoctialis, júniusi cserebogár — Amphimallon solstitialis) lárvái; 10 vetési bagolypille—Agrotis segetis—ún. mocskospajor; hernyói; pattanóbogarak (sötét mezei pattanóbogár — Agriotes obscurus, mezei pattanóbogár — Agriotes ustulatus, réti pattanóbogár — Agriotes spultator, vetési pattanóbogár — Agriotes lineatus) lárvái, ún. drót- 15 férgek stb., melyek a növény, különösen pedig a csíranövény gyökérzetét megtámadják és ennek következtében a növény fejlődésében visszamarad, sőt el is pusztulhat. Mindez együttesen termékcsökkenést eredményez. 20 A szakemberek számos inszekticid hatású vegyszert próbáltak ki ezen kártékony talajlakók pusztítására. Ismeretes, hogy az eddig forgalomban levő talajfertőtlenítésre használt vegyszereknek egy része az irodalom 25 tanúsága szerint (Manninger—Hargitai: Kártevők elleni talajfertőtlenítési technológiák. 1972.; Schmitt, E.: Experimentelle Untersuchungen über die Wirkungsdauer von Hexa Preperaten um Boden. Nachrichtenblatt dtch. Pflanzenschutzdienst. 1955; Homeyer, B.: Pflan- 30 zenschutz Nachrichten Bayer. 1970/3; Wegler, R.: Pflanzenschutz- und Schädlingsbekämpffungsmittel. Berlin—Heidelberg—New York. 1970- Bd. 1.; Josepovits—Nechay: Klórozott szénhidrogének helyettesítési lehetőségei a növényvédelemben. 1968.), mint pl. a p,p'-diklór-difenil-triklóretán (Kereskedelmi néven DDT), gamma-hexaklórciklohexan (kereskedelmi néven lindán), hexaklórhexahidro -endo,-exo-dimetilén-naftalin (kereskedelmi néven aldrin), Hexaklór-hexa-hidro-endo-; -endo-dimetilén-naftalin (kereskedelmi néven izodrin), Hexaklór-epoxi-oktahidro-endo,-endo-dimetilén-naftalin (kereskedelmi néven endrin), 0-etil-S-fenil-etil-ditiofoszfonát (kereskedelmi néven dyfonate), 0-etil-0-2,4,5-triklórfenil-etilfoszfonát (kereskedelmi néven agritox) stb., részben a talajlakóknál kialakult rezisztencia és ezeknek a szereknek a perzisztenciája (talajba való felhalmozódás) miatt, részben pedig a melegvérűekkel szembeni rendkívüli toxicitás miatt, végül némely készítmény rendkívül költséges előállítása miatt, a kutatókat újabb és újabb talajfertőtlenítésre alkalmas vegyszerek kutatására ösztönzi. A talajfertőtlenítő hatóanyagokat egyrészt a kiszórás homogenitásának biztosítására, másrészt a talajfertőtlenítés és műtrágyázás azonos művelettel történő végrehajtására, hordozóval, előnyösen műtrágyával keverve szokták a talajra kiszórni. Hazánkban jelenleg Lindán tartalmú szuperfoszfátot használnak talajfertőtlenítő szerként, hatása azonban nem kielégítő. Köztudott, hogy a káros talajlakók pusztítása szempontjából olyan vegyszer az ideális, mely az előállítástól 163494 1
