163455. lajstromszámú szabadalom • Öntöttvas öntvények falvastagság-érzékenységét csökkentő, acélok dezoxidálására is alkalmas komplett ötvözet
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SX AB AD ALM LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 1 163455 (*) Bejelentés napja: 1972. IV, 25. (VA— 1385) Nemzetközi osztályozás: C 21 c 7/06 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1973. III. 28. Megjelent: 1975. IV. 30. \^ fula|iUí&^r • HIVATAL Közzététel napja: 1973. III. 28. Megjelent: 1975. IV. 30. Feltalálók: Dr. Horváth Dezső oki. kohómérnök, Dr. Mócsy Árpád oki. kohómérnök, Budapest, Szalay János oki. kohómérnök, Zagyvaróna Tulajdonos: Vasipari Kutató Intézet, Budapest Öntöttvas öntvények falvastagságérzékenységét csökkentő, acélok dezoxidálására is alkalmas komplex ötvözet í A találmány öntöttvas módosító kezelésére és acélok üstben történő dezoxidálására alkalmas, Ca-ot, Si-ot, Ba-ot, Mg-ot, és Al-ot, — mint főalkotókat — tartalmazó komplex ötvözet. A szürke öntöttvas öntvények gyártásánál gyakori 5 jelenség, hogy az öntést követő lehűlés során a különböző falvastagságú öntvényrészek — különösen az öntvények élei és sarkai — egyenlőtlen keménységűek lesznek. A jelenség oka az öntöttvas szövetminőségét jelentősen befolyásoló lehűlési sebesség változásában kére- 10 sendő, amely a különböző falvastagságú öntvényrészekben más és más. így fennáll annak a veszélye, hogy pl. előírás szerint 200 kp/mm2 keménységű öntvényben az öntvény különböző pontjain mért keménységi értékek 150—400 kp/mm2 között szórnak. A kisebb keménység- 15 értékek az öntvény vastagabb falú, tehát lassabban hűlő pontjain, a nagyobbak a vékonyabb, tehát gyorsabban hűlő pontjain, ill. az éleken és sarkokon jelentkeznek. Azonos öntvény különböző pontjain kialakuló eltérő 20 keménységértékek öntészetileg és megmunkálás szempontjából egyaránt hátrányt jelentenek. Öntészeti vonatkozásban a lehűlési sebesség növekedésekor először az öntöttvas szövete finomodik, tehát a grafitlapok és a perlites alapszövet mind finomabb lesz. Nagyobb 25 lehűlési sebességnél viszont már szövetváltozás is bekövetkezik, ami karbid-ledeburitos szövet kialakulásában nyilvánul meg. Ez a szövetfinomodás, ill. szövetátalakulás megváltoztatja az öntvény egyenletes zsugorodását, melynek hatására nő a lunkerosság veszélye, vala- 30 mint az öntvény belső feszültsége. Szigorúbb anyagminőségi előírások esetén az eltérő szövet és keménység már önmagában az öntvény selejtességét okozza. Az eltérő szövet és keménység erősen rontja az öntvény megmunkálhatóságát és csökkenti a megmunkáló szerszámok élettartamát. Szélső esetben, amikor az öntvény leggyorsabban hűlő részei karbid-ledeburitos szövetűek, az öntvény megmunkálhatatlanná is válhat. Ilyen esetben az öntvényt leselejtezik, vagy karbid-bontó hőkezelésnek vetik alá, ami viszont méretváltozást, revésedést Okozhat, továbbá a lassabban hűlő öntvényrészek eredetileg megfelelő keménységét a megengedett érték alá csökkenti. Adott öntvényben a különböző lehűlési sebességek hatására kialakuló szövetváltozások és eltérő keménységi értékek nagyságát az öntvény falvastagságérzékenységének nevezik. Általában minél bonyolultabb és minél változóbb falvastagságú egy öntvény, annál nagyobb az öntvény különböző pontjai között fennálló szövet és keménységeltérés, azaz annál nagyobb az öntvény falvastagságérzékenysége. Az öntöttvas öntvények falvastagságérzékenységének csökkentése általában metallurgiai feladat. A gyakorlatban három eljárás alakult ki: a) A folyékony öntöttvas összetételét úgy állítják be, hogy az öntvény legvékonyabb fala is szürkén dermedjen. Az eljárás előnye, hogy megakadályozható a kemény öntvényrészek képződése, hátránya, hogy az öntvény nagyobb falvastagságú részei kisebb keménységűek 163455 1
