163439. lajstromszámú szabadalom • Készülék, hossz- és keresztmetszetben egymástól függetlenűl változó szelvényű, alakos munkadarabok, különösen belsőégésű robbanómotorok dugattyúinek megmunkálására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS I Szolgálati találmány Bejelentés napja: 1971. XI. 29. (SE—1596) Közzététel napja: 1973. III. 28. Megjelent: 1975. V. 31. 163439 Nemzetközi osztályozás: B 23 b 5/00 fNI , 11: Feltalálók: Nád Péter gépészmérnök, 37%, Pék Vidor gépészmérnök, 16,5%, Zsidei Miklós gépésztechnikus, 16,5%, Szűcs István esztergályos, 15%, Szedlár István gépésztechnikus, 15%, Budapest. Tulajdonos: Szerszámgépipari Művek, Budapest. Készülék hossz- és keresztmetszetben egymástól függetlenül változó szelvényű, alakos munkadarabok, különösen belső robbanómotorok dugattyúínak megmunkálására 1 A találmány tárgya készülék hossz- és keresztmetszetben egymástól függetlenül változó szelvényű alakos munkadarabok, különösen belsőégésű robbanómotorok dugattyúinak megmunkálására. Ismeretes, hogy az üzemeltetésnél fellépő hatások 5 és igénybevételek számos gépalkatrész esetében megkívánják azt, hogy azok beépítési méretei bizonyos számított vagy tapasztalati törvényszerűségek szerinti alakos kiképzéssel legyenek gépi úton nagy pontossággal és termelékenységgel előállíthatók. 10 A legszembetűnőbb példa a fentiekre a belsőégésű robbanómotorok dugattyúinak kialakítása és előállítása, aholis ezen dugattyúk köztudott módon a szabályos hengeralaktól bizonyos eltéréseket mutatnak, melyek rendre azt célozzák, hogy a dugattyútestben 15 üzemközben kialakuló hőeloszlás és a hőokozta deformáció számos kísérlettel meghatározott szabályszerűségeinek figyelembevételével ún. teljes paláston illeszkedő dugattyúk kialakítása váljék lehetővé. A hőokozta deformáció kiegyenlítésére ismeretessé 20 vált számos konstrukciós megoldás (felhasított, elasztikus, ablakolt, acélbetétes stb. dugattyúk) rendre bizonyos hátrányokkal is jár, és manapság a gépjármű- és motoriparban a legmodernebb megoldást az ún. teljes paláston illeszkedő kettős ovalitású du- 25 gattyúk képviselik, melyek a benzinüzemnél lényegesen mostohább Diesel-üzemű hőigénybevételt is jól bírva optimális ún. hordképpel rendelkeznek, s a követelményeket a lehető legmagasabb szinten elégítik ki. A „kettős ovalitást" lényegében jól érzékel- 30 téti az 1. ábra (természetesen a méretarányok erős nagyításával, ill. torzításával). Ezen dugattyúk palástfelületét négy egymástól jól elválasztható felület alkotja, melyek közül a szembenfekvő kettő mindig összetartozó és ugyanannak a ballisztikus ovális kúpnak részét képezi. A két ovalitás egymástól független értékű és változó is lehet. A szabályos hengeralaktól való szükséges eltérés követelménye természetszerűleg azonban nem csupán a keresztmetszeti szelvény vonatkozásában áll fenn, hanem ugyanakkor a dugattyú hossz-szelvénye is a téglalaptól eltérő, a hossztengely mentén folyamatosan változó, előre meghatározott, általában ballisztikusnak nevezett folytonos görbével határolt felület. A dugattyúk beépítés előtti (hideg) végső méreteiket forgácsolással nyerik el, amelynél is rendkívül lényeges az esztergálás művelete, mert ennek során visszük fel a nyers dugattyútestre az előre meghatározott szelvényű alakos kiképzést. Tekintettel arra, hogy pl. robbanómotorok dugatytyúi már a technika viszonylag korai szintjén ipari tömegcikket képeztek, így megmunkálásuk és egyáltalán kialakíthatóságuk lehetővé, majd pontosabbá és racionálisabbá tételére számos megoldás vált ismeretessé. A 935 289 sz. német szabadalmi leírás ún. mesterdarabbal működő készüléket ismertet, amely felépítésében a legegyszerűbb, de hátránya, hogy a 163439 1