163417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetőszleges tömegű termálvíz hőenergiájának geohidrotermikus óriástárolóban való tárolására és "nagyterek" talajfűtésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. III. 2. (JU—234) Közzététel napja: 1973. II. 28. Megjelent: 1975. V. 31. 163417 Nemzetközi osztályozás: A 01 g 9/24 F 24 j 3/02 Jurth Ferenc oki. mérnök, özv. Dr. Maczák Jánosné, mint Dr. Maczák János oki. mezőgazdasági mérnök jogutódja, Molnár Imre oki. gépészmérnök, Dr. Szpiriev Boldizsár oki. hidrogeológus mérnök, Budapest. Eljárás tetszőleges tömegű termálvíz hőenergiájának geohidrotermikus óriástárolóban való tárolására és „nagyterek" talajfűtésére 1 A termálforrások és termálkutak az egész év folyamán termelik a természetes termálvizet, egyes ipari üzemek pedig (pl. az erőművek, vegyi kombinátok) meleg vagy forró vizet, azaz ipari termálvizet bocsátanak ki. A természetes és az ipari termálvizet termelő egységek, létesítmények éves viszonylatban igen nagy mennyiségű hőenergia szolgáltatására képesek, azonban egész évi hőhozamuk kihasználása ez idő szerint még nincs megoldva. A természetes és az ipari termálvizek hőenergiáját főként és elsődlegesen télen, hagyományos fűtőberendezésekben, pl. mezőgazdasági, kommunális, ipari fűtési célokra hasznosítják. A termálforrások, termálkutak, ipari üzemek folyamatos hőenergiaszolgáltatásával szemben viszont a fűtési hőigények az évszaktól függően tág határok kőzött változnak. A fűtési idény Magyarországon évente 150-180 nap, más országokban ettől eltérő. A jelenlegi fűtőberendezések hagyományos méretezése a csúcsigényre, vagyis a leghidegebb időszak hőmérsékletére figyelemmel történik. A csúcsidőszak azonban a fűtési idény jelentéktelen hányadát képezi, pl. Magyarországon a 150-180 napból mindössze 5-20 nap. Emiatt a termálvizet szolgáltató egységből, létesítményből érkező termálvíz összes hőhozamát csak az év 5-20 napos csúcsidőszaka alatt lehet hasznosítani. Nyáron a termálvíz hőenergiája a legtöbb esetben teljes mértékben hasznosítatlan marad, ősszel és tavasszal pedig a hasznosítás csökkent mértékű. A jelenleg üzemelő fűtőberendezésekben a termálforrások, termálkutak és az ipar által termelt termálvízmennyiség éves hőhozamának csak 15-20%-át tudják felhasználni, mert a fűtési időszakon kívül 5 termelt nagytömegű termálvíz, ill. az általa képviselt hőenergia gazdaságos tárolása nincs megoldva. A vízre a kis hőenergiakoncentráció jellemző. Egy liter termálvízből általában csak 30-60 Kcal hőmennyiség nyerhető. Nagy mennyiségű hőenergia 10 téli „elraktározására" óriási mennyiségű termálvizet kell tárolni. Pl. a magyarországi termálkutak egyenkénti hozama általában 500 000-1 000 000 m3 /év között változik. Csak a nyári időszak és a csökkent igényű őszi, tavaszi időszak (összevonva mintegy 15 7-8 hónapi) eddig hasznosítatlan hozamával számolva is a tárolandó termálvíz mennyiség kutanként 300 000-650 000 m3 /év. Ilyen nagy mennyiségű - sőt adott esetben ezt a mennyiséget számottevően meghaladó mennyiségű - termálvíz tárolása a hagyomá-20 nyos berendezésekkel annyira gazdaságtalan, hogy megvalósítása gyakorlatilag nem jöhet szóba. A termálforrások, termálkutak és az ipar által termelt termálvíz hőenergiájának kihasználásával az eddigiek szerint csak kis légterű épületek, mindössze 25 1-2 ha-os kertészeti telepek és csak ún. „kisterek" fűtése volt lehetséges. A találmány a természetes hőforrásokból és a termálkutakból termelt, valamint az iparból érkező nagy mennyiségű termálvíz fűtési célokra való táro-30 lását, nagylétesítmények, 20-50 ha-os kertészeti te-163417 1
