163387. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kémények belsejének műgyanta keverékkel történő szórására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. II. 24. (BU—557) Közzététel napja: 1973. III. 28. Megjelent: 1975. V. 31. 163387 Nemzetközi osztályozás: B 05 c 7/00 £ 04 b 1/64 Feltalálók: Nagy Gábor oki. vegyészmérnök, Klim István oki. vegyészmérnök, Dr. Doszlop Sándor oki. vegyészmérnök, Pályi Sándor oki. vegyésztechnikus, Dr. Laczkó Mihály oki. vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Budapest Főváros Tanácsa VB. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága Budapest Eljárás kémények belsejének műgyanta keverékkel történő szórására í A találmány eljárás kémények belső falazatának bevonására alkalmas műanyagkeverékek egyenletes rétegben, gépi úton történő felhordására. Ismeretes, hogy — különösen gázüzemű — tüzelőberendezések kéménykürtőiben korróziós folyamatok 5 játszódnak le, melyek eredményeképp a kémény belső vakolata lehullik, a falazat kondenzátummal hatódik át. Az ilyen állagromlott, vagy más okból kifolyóan tönkrement kémények belső felületének felújítására eddig elsősorban hagyományos vakolatot alkalmaztak. 10 A kémények mészhabarcsos vakolására számos kézi és gépi módszer ismeretes (pl. 935 864, 1 199 960 számú NSZK szabadalmi leírások). Ezek közös jellemzője, hogy az alkalmazott berendezések csak viszonylag híg, 15 nagy víztartalmú közönséges habarcsok felvitelére alkalmasak. A kémények fent említett korróziójának megakadályozására műanyagbevonatok, ezek közül is a hidegen 20 keményedő, nagy hőállóságú — így pl. epoxi gyanta alapú — rendszerek felelnek meg. Műanyagbevonatok szórására igen nagyszámú különböző típusú szóróberendezés, szórópisztoly ismeretes. E berendezéseknél a szórás a szórópisztoly tengelyének 25 irányába történik és főleg munkadarabok külső felületének bevonására irányul. Az 1 251 190 számú NSZK szabadalmi leírás epoxi gyanták szórására alkalmas szórópisztolyt ismertet, melynél a két komponenst a szórófejben keverik össze. 30 Az ismert sűrített levegővel működő műanyagszórási eljárások és szóróberendezések közös jellemzője, hogy — a felhordandó anyagok kis viszkozitásának (i}< 103 cP) megfelelően—az anyagot egy tartályban nyomás alá helyezik, és egy — általában rövid (kisebb mint 10 méter) — szállítóvezetéken a szórópisztolyba, vagy szórófejbe juttatják, és egy szűkületen (fúvókán) felgyorsítva lövellik ki. E berendezésekkel nagyviszkozitású műanyagkeverékek nem szórhatók, mivel egyrészt a szállítóvezetékben — különösen, ha az hosszú — másrészt a szórófej szűkületeiben olyan nagy a súrlódási nyomásveszteség, hogy a kiáramló anyag mennyisége, s ennek megfelelően lineáris sebessége nem elég nagy ahhoz, hogy szórás jöjjön létre. A nyomás jelentős fokozásával kielégítő szállítóteljesítmény és kilépési sebesség érhető el, azonban ez lényegesen költségesebb és nehezebben kezelhető berendezéseket igényelne. A háztartási kémények döntő többsége 14 X14, illetve 16 X16 cm belméretű, ugyanakkor legtöbbször elhúzásokat tartalmaznak, azaz a kürtő egyes szakaszokon nem függőleges. Emiatt csak flexibilis szállítóvezeték, célszerűen gumitömlő jöhet számításba, így a maximális nyomás erősen korlátozódik. A súrlódási veszteség csökkenthető lenne a szállítóvezeték átmérőjének növelésével, ennek határt szab a kémény belmérete, illetve a szállítóvezeték súlyának növekedése és flexibilitásának csökkenése. További jelentős problémát jelent az, hogy a felhordandó műanyagkeverék keményedik, tehát a keményítőkompo-163387 1
