163324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vasúti pálya állapotának megállapítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. IV. 09. (PA—1000) Ausztriai elsőbbsége: 1968. IV. 09. (3507) Közzététel napja: 1973. II. 28. Megjelent: 1975. II. 28. 163324 Nemzetközi osztályozás: G 01 d 21/00 É 01 b 35/00 B 61 k 9/08 Feltalálók: Plasser Franz, gyáros, Theurer Josef, mérnök, Schubert Egon, oki. mérnök, Wien, Ausztria Tulajdonos: Franz Plasser Bahnbaumaschienen cég. Wien, Ausztria Eljárás és berendezés vasúti pálya állapotának megállapítására í A találmány eljárás vasúti pálya állapotának megállapítására, egy ezen pálya hosszában tovamozgatható berendezés segítségével. Ismeretesek olyan járművek — ún. felépítménymérőkocsik— amelyekegy vágány helyzetét, különösen an- 5 nak magassági helyzetét, oldalirányát, nyomtávját, keresztirányú hajlását, elcsavarodását, sőt a sínek és sínrögzítések állapotát is képesek megvizsgálni, éspedig úgy, hogy letapogatótagok segítségével a sínszálak futását és állapotát egy vonatkoztatási alapként használt hosszú 10 járműalvázhoz viszonyítva határozzák meg, jelzik és regisztrálják. Az ilyen mérőkocsiknak minden esetben megvan az a hátrányuk, hogy annak a játéknak következtében, amelyet maga a vonatkoztatási alapként szolgáló, két- 15 vagy többtengelyű, illetve többtengelyes forgózsámolyon futó járműalváz mutat szükségszerűen a vágányhoz képest, nem lehet elérni exakt mérési eredményeket. Ezenkívül az ismert eljárással nem lehet a felépítményállapot ún. jellemző értékeit megmérni és megállapítani. 20 A jelen találmány kidolgozásakor azt a célt kívántuk megvalósítani, hogy létrehozzuk és kifejlesszünk egy olyan eljárást, amely a vasúti pálya állapotának megítéléséhez szükséges valamennyi lényeges felépítményjellemző meghatározását lehetővé teszi és amellyel ezen 25 meghatározást a pályatest hosszában haladás közben, helyenkénti megállás nélkül lehet elvégezni. A találmány lényeges jellemzője értelmében a pályatestet folyamatos előrehaladás közben több mechanikus igénybevételnek tesszük ki és az ezen igénybevételek 30 által előidézett eredményeket — például az ezen igénybevételekből adódó alakváltozásokat — mérjük és kiértékeljük, hogy azokból a pályatest állapotát megítélhessük. Az világos és érthető, hogy a pályatest vagy a pályatest valamelyik alkotórészének állapota egy próbaterheléskor annak kihatásai alapján megismerhető. így például egy ilyen próbaterhelés útján, s az abból adódó alakváltozásokból a sínek merevségét, vagy akár az ágyazás utánengedését, az ún. ágyazási számot, valamint a vágány egyéb jellemző értékeit meg lehet állapítani; az ilyen eljárásokat azonban ezidáig legjobb esetben is csak helyileg, teljesen korlátozottan, illetve csak kísérleti intézetekben, a sínpálya egyes kiszerelt alkatrészein lehetett elvégezni. Ismeretes továbbá az is, hogy egyes pályarészek állapotáról azáltal nyertek jellemző adatokat, hogy ezen alkatrészeket rezgésbe hozták és ezen rezgések nagyságát és/vagy frekvenciáját mérték. Azonban ezt az eljárást sem lehetett idáig a pálya hosszában folyamatosan haladva, azaz útközben elvégezni, sem pedig más, hasonló jellegű mérésekkel összehasonlítani. A találmány szerinti eljárás a legkülönbözőbb változatokban kivitelezhető. így például lehet az igénybevételt változtatni, éspedig mindenkor helyileg olyan nagyra megválasztható, hogy egy előre meghatározott nagyságú eredményt — például alakváltozást — hozzon' létre, aholis az igénybevétel változó nagysága szolgáltatja a pálya helyi állapotának jellemzőjét. Eljárhatunk azonban másként is, például úgy, hogy 163324 1
