163311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés 3H-, valamint 3H- és 14-C-zitóppal együttesen jelzett anyagok izotóptartalmának meghatározására
MAGYAR SZABADALMI 163311 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Jm Nemzetközi osztályozás: fSf Bejelentés napja: 1972. II. 9. (MA—2317) G 01 t1/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1973. II. 28. HIVATAL Megjelent: 1975. II. 28. Feltalálók: Dr. Mlinkó Sándor vegyész, 20% Dr. Bánfi Dezső vegyész, 17% Gács István vegyészmérnök, 17% Payer Károly elektromérnök, 17% Dr. Ötvös László vegyész, 7% Vargay Zoltán vegyész, 7% Dr. Dobis Ottóné vegyész, 5% Dr. Palágyi Tivadar vegyészmérnök, 10%, Budapest Tulajdonos: Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézete, Budapest, 85% és Gyógyszerkutató Intézet, Budapest, 15% Eljárás és berendezés 3 H-, valamint 3 H- és 14 C-izotóppaI együttesen jelzett anyagok izotóptartalmának meghatározására í A találmány tárgya eljárás 3 H-, valamint 3 H- és 14C-izotópot együttesen tartalmazó anyagok, főként szerves vegyületek és biológiai eredetű anyagminták izotóp-tartalmának mérésére gázfázisban, a minta hidrogén-tartalmának vizzé, illetve szén-tartalmának gázzá, előnyösen széndioxidgázzá történő egyidejű oxidatív átalakítása, majd a víz és széndioxid elválasztása után a víz 3 H-tartalmának gázzá alakítása és a 3 H-, valamint adott esetben 14 C-tartalmú gázok egymástól elkülönítetten detektáló egységbe juttatása és radioaktivitásának meghatározása útján. A találmány tárgya továbbá készülék a fenti eljárás foganatosítására. A radioizotópos nyomjelzési (tracer) technika a biológiai, biokémiai és ezek határterületeivel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kutatás nélkülözhetetlenül fontos vizsgáló módszere. E vizsgáló módszer az. említett kutatási területeken elsősorban és túlnyomórészt az organogén elemek, ezek közül is a 3-as tömegszámú hidrogén- és a 14-es tömegszámú szénizotópot alkalmazza. Közismert, hogy ezen izotópokat tartalmazó radioaktív anyagok analízise a nukleáris méréstechnikának ma is legbonyolultabb és legnehezebb feladatát képezi. A közelmúlt években mint gyakorlati alkalmazási szakterület elsősorban a gyógyszerkutatás és gyógyszeripar, a mezőgazdasági kémiai kutatás és az élelmiszeripar vált az említett izotópfajták legnagyobb volumenű felhasználójává. A nyomjelzéstechnikát a gyógyszerkutatás a különböző farmakológiai, mikrobiológiai, farmakobiokémiai, kiszereléstechnikai és gyógyszertechnológiai rutinvizsgálatainál veszi igénybe, a mezőgazdasági kémiai kutatás pedig a különböző növény- és állatfiziológiai kutatásainál, a növényvédő-, rovarirtó- és konzerválószerek felszívódási, felhalmozódási, természetes lebom-5 lási vizsgálataiban, valamint az ezekkel kapcsolatos toxikológiai kutatásoknál alkalmazza rutinszerűen. A radioizotópokkal jelzett indikátor-vegyületekkel lefolytatott sorozatvizsgálatokkal állapítható meg a gyógyszerkészítmények vagy mezőgazdasági és élelmiszer-10 ipari kemikáliák viselkedése az élő szervezetekben, azok transzport folyamatainak, így a felszívódásnak, megoszlásnak, kiválasztódásnak, ürülésnek vagy felhalmozódásnak a mechanizmusa, a készítmények metabolikus változásai stb. 15 A gyógyszerekkel és élelmiszerekkel az élő szervezetekbe bekerülő idegen anyagok károsító hatásának felismerése miatt mind a gyógyszerkészítmények, mind a mezőgazdasági és élelmiszeripari kemikáliák (növényvédőszerek, konzerváló anyagok) forgalomba hozatalát 20 a világ valamennyi országában egyre szigorúbb vizsgálatok elvégzéséhez kötött rendelkezések szabályozzák. E vizsgálatok elvégzésében évről évre növekvő fontosságú szerepet kapott a kötelező radioizotópos tracerindikációs ellenőrzési módszerek bevezetése és lefoly-25 tatása. így például a WHO 1966. évi határozata új gyógyszerkészítmények forgalomba hozatalánál már kötelezően alkalmazandó módszerként írja elő azok radioizotópos farmakológiai vizsgálatát. Minthogy e vizsgálatok túlnyomó részben a 3 H- és 30 14 C-izotópokkal jelzett indikátor vegyületek alkalmazá-163311 1
